A magyar nyelv

Giuseppe Mezzofanti bíboros (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt, többek között kitünően magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. Ő mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: “Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában.” Mezzofanti bíboros 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.

George Bernard Shaw
Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam ezt a nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.

A magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló.
Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy “tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, müveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!”
Példa a “néz” ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
“…Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”

Leghosszabb magyar szavak
- elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért (47 írásjegy)
- megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért (44 írásjegy)

elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért

Leghosszabb szavak egyetlen magánhangzóval
- legeslegmegengesztelhetetlenebbeket (13 e)
- legeslegmegfellebbezhetetlenebbeket (13 e)
- cégrészvénynévértékméréskérés-végénél (13 é)
- tapasztalhatatlanabbakat (9 a)

Össze ne tévessze!

a boka táját a toka bájával,
a borztanyát a torz banyával,
a csárda zaját a zárda csajával,
a száradt füzet a fáradt szűzzel,
a fartőt a tar fővel,
a harcsa máját a Marcsa hájával,
a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,
a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,
a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,
a hős ember nevét a nős ember hevével,
a réti pipacsot a péti ripaccsal.


Nem mindegy,

hogy egyöntetű vagy ön egy tetű,
hogy vízibusz vagy **** visz,
hogy mögöttem vagy nem öttem mög,
hogy teniszpálya vagy pénisz tája,
hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet rovartalanítani,
hogy mire fekszel: nedves kőre vagy kedves nőre,
hogy helyet cserélni vagy csehet herélni,
hogy vörös szalag vagy szőrös valag,
hogy véres párbaj vagy páros vérbaj,
hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz,
hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.


Ki hogyan hal meg:

A kertész a paradicsomba jut.
A hajóskapitány révbe ér.
A suszter feldobja a bakancsát.
A házmester beadja a kulcsot.
Az aratót lekaszálja a halál.

 

Szóviccek, vicces szófordulatok

Egy icike-picike pocok, pocakon pöckölt egy másik icike-picike pockot, mire a pocakon pöckölt pocok is pocakon pöckölte a pöckölő pockot.

Mennyi az ember átlagos alvásigénye?
- Csak még öt perc.

- Te, ha én kávét iszom, nem tudok elaludni!
- Nálam ez pont fordítva van!
- Hogyhogy?
- Ha alszom, nem tudok kávét inni!

Mi kell a sörösládák cipeléséhez?
- Rekeszizom.

Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?
- Az anyakönyvvezető.

Mi az, fémből van és utazik?
- Vasutas.

Milyen az arab lopakodó?
- Teve mamuszban.

Milyen mértékegységgel mérik a malac hosszát?
- Rőfben.

Miért nem játszik a tűzoltózenekar betonon?
- Mert olyan hangszer nincs.

Mi a különbség a kés és a vonat között?
- A vonat tud késni, de a kés nem tud vonatni.

Mi lesz abból, ha két busz összeütközik?
- Két rombusz.

Milyen buli van az intenzív osztályon?
- Eszméletlen!

Miért nehéz a nőknek érző, törődő és jóképű férfit találniuk?
- Mert azoknak a férfiaknak már van pasijuk.

Savanyú a szőlő - mondta az oroszlán és megette a szüretelőket.


Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér …
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki “slattyog”, miért nem “lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki “beslisszol”, elinal,
Nem “battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg…
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet…!


Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Előadta: Sinkovits Imre a III. Humorfesztiválon

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?
Csók – ha adják – százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fut ő.
Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád
helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek,
Minden előítélettől mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál
egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.
Hiba mentes mentő vagyok,
Szőke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.
Felment – fölment, tejfel – tejföl, …
Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlóképp helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
“Kedves egesz seggedre!” köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: “tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: “Kimosta anyukám a kádat!
“
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: “Enyém, enyéd, enyé”,
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.


Tímár György: Nehéz nyelv a magyar

Előadta: Brachfeld Siegfried és Tímár György

Kedves Közönség !
Az elmúlt nyáron rengeteg turista járt nálunk. A legtöbbjük, mint a statisztikából kitetszik, német ajkú volt. Én is összebarátkoztam egy bécsi fiatalemberrel, Hans-szal, aki szerelmes hazánkba, s mindenáron meg akar tanulni magyarul. Már egészen jól beszél, de hát itt-ott azért, hogy úgy mondjam nehézségekbe ütközik. Mert hát hiába, nehéz nyelv a magyar.

Az egyik beszélgetésünknél jelen volt Brachfeld Siegfried barátom, aki remekül mulatott a fiatalember kérdésein. Körülbelül úgy, ahogy még jó húsz egynéhány éve, én mulattam volna az övéin.

Sajnos Hans már hazautazott Bécsbe, ami nagy kár, mert szerettem volna megismételni önök előtt ezt az épületes párbeszédet.

- Semmi baj itt van…. Ott voltam szóról szóra emlékszem az egészre.
- És el is vállalnád ma estére Hans szerepét?
- Hát persze, nagyon szívesen.
- Pompás, akkor mindjárt kezdjük is el. Most hát tégy úgy mintha te lennél az én Hans barátom.
- És te pedig úgy, mintha úgy értenél a magyar nyelvhez, mint Grétsy László.
- Kedves vagy. Helyes kezdhetjük. Szóról szóra, ahogy történt. Tessék Hans jött oda hozzám.
- Mondd Gyurikám mi a különbség a jár és a megy között? Mondjuk, jár az utcán vagy megy az utcán?
- Semmi az égvilágon.
- Jó. Mert nem akarok zöldséget beszélni. Tegnapelőtt láttam egy hastáncos nőt, akinek egész zeneszám alatt folyton ment a hasa.
- Talán járt a hasa?
- Szóval mégis van különbség?
- Hát,….árnyalatnyi.
- És a pénz, amiért megdolgozunk, az jár vagy megy?
- Az … az jár. Többnyire. Nálam megy.
- Értem. És mi a különbség a tenni, meg a rakni között?
- Semmi az égvilágon.
- Jó. Mert nem akarok zöldséget beszélni… Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki nem a feleségével sétált a teszedőparton.
- Hol?
- A teszedőparton.
- Talán rakodóparton?
- Most mondtad, hogy tenni és rakni: mindegy. Na, szóval az illető nagyon zavarba jött, és úgy rakott, mintha nem venne észre.
- Úgy tett.
- Hát a ti nyelvetekben egy nagy tevés kivétel van.
- Egy nagy rakás.
- Elég az hozzá, hogy az illetőt otthagytam a rakás színhelyén.
- A… a.. tett színhelyén.
- Miért, van valami különbség?
- Árnyalatnyi.
- S mi a különbség a húzni meg a vonni között?
- Semmi az égvilágon.
- Jó, mert nem akar…
- Tudom, nem akarsz zöldséget beszélni.
- Úgy van, honnan tudod?
- Kitaláltam.
- Szóval a huzaton, amivel Bécsből jöttem, nagy volt a vonat.
- Talán a vonaton volt nagy a huzat?
- Hát akkor az lesz a legjobb, ha most lehúzom a tanulságot.
- Levonom.
- Ide figyelj! Én rögtön bevonok neked egyet!
- Behúzok.
- Nahát, ez hallatlan! Ki ismeri itt ki magát? Mondd csak, azt, amibe a párnát csomagoljuk, az vonat?
- Az huzat.
- És amivel hegedülnek, az húzó?
- Az vonó.
- Nahát, és elvonják vele a nótánkat.
- Nem, elhúzzák.
- Légyszíves adj egy Seduxent.
- Parancsolj.
- Köszönöm szépen. Na, megpróbálok erőt venni magamon, kezdhetjük a második járatot.
- Menetet. Járata a villamosnak van.
- És arra járatjeggyel kell fölszállni?
- Nem, menetjeggyel.
- Mert ha nem, akkor ugye rosszul megy az ember?
- Nem, akkor rosszul jár.
- És a kísértet mit csinál? Visszamegy?
- Nem. Vissza az megy, akit küldenek. A kísértet visszajár.
- De csak az apró kísértet?
- Hogy-hogy csak az apró?
- Mert én tanultam, hogy az apró visszajár.
- Remélem, több kérdésed nincs?
- De igen van, tudniillik meg akarom inni veled a békepohár.
- És mit kell ehhez kérdezni?
- Hogy mi a különbség a dugni, meg a rejteni között?
- Semmi az égvilágon!
- Akkor, kérlek, add ide a rejtővonót!
- Micsodát?
- A rejtővonót.
- Ja, a dugóhúzót!
- Tessék.
- Köszönöm.


Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelvi_szórekordok_listája
http://hu.wikiquote.org/wiki/Magyar_nyelv
http://www.bodokert.hu/e107_plugins/content/content.php?content.3412
http://ujszo.com/node/231851/talk
http://www.netorian.hu/kategoria/81
http://markyhennon.blogter.hu/39856/edes-ekes_apanyelvunk_kabareszoveg
http://www.mommo.hu/szoveg/300594
http://tet.network.hu/blog/tet_klub_hirei/vicces-nyelvunk-furcsasagai