Bartók Béla

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Bartók Béla

“Az én igazi vezéreszmém…, amelynek mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok; a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmből telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás”

YouTube: Bartók Béla


SZÉKELY JÚLIA

ELINDULTAM SZÉP HAZÁMBÓL, BARTÓK BÉLA ÉLETE

Semmi sem természetesebb, és senki nem csodálkozott azon, hogy amikor a fasizmus árnyéka ránehezedett hazájára, a Cantata profana költője így nyilatkozott:

- Innét el kell menni!

Az Anschluss után még sokan hittek abban, hogy Magyarország elkerüli a háború és a német megszállás közvetlen veszedelmét. Akadtak persze szép számmal olyanok is, akik nem csak hogy nem hittek ebben, de még várták is Hitlert. Ebben az időben írta le Bartók a következő mondatot:

“Az a közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyarország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek.”

Magánjellegű kijelentés volt ez hovatartozásáról, világnézetéről. Bartók sohasem szeretett hivatalosan nyilatkozni, még kevésbé szónokolni. Ellenben cselekedni annál inkább. Tettek százai tanúskodnak arról, hogy mindig a fejlődés, a haladás, az igaz ügy és az igaztalanul elnyomottak, méltatlanul bántalmazottak oldalán állott.

Az uralkodó osztály iránti megvetését nemegyszer mutatta ki nyíltan, félreérthetetlenül.

Román, szlovák népzenét gyűjtött a legnagyobb soviniszta-irredenta közhangulat idején, amikor ezért támadásokban, üldözésekben volt része, s nem kevesebbel, mint hazaárulással bélyegezték meg. Őt, a halálig hűséges magyart! Nem törődött vele, folytatta a gyűjtést.

“Az én vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem, amennyire erőmtől telik, szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!”

Csak tiszta forrásból… Íme, a Cantata profana vallomása. A Cantata profana Bartók által fordított szövegét a Magyar Rádió annak idején lemezre vette fel. Ez megvan ma is. Milyen nagy szerencse! Legalább ez! Ha már annyi minden elveszett.

Bartók maga mondja el a verset, olyan megilletődött, bensőséges hangon, az elérzékenyüléssel küzdve, amely hang elárulja: a szavak lelke legmélyéről törnek elő. Különösen az utolsó három szót: “Csak tiszta forrásból…”, az emberiségről vallott hitének tüze forrósítja át. Akik személyesen ismerték Bartókot, még ha sokszor is hallották hangját, megrendülten állnak e hanglemezfelvétel előtt. Soha így nem beszélt, soha ezt a hangot senki tőle nem hallotta. Mintha nem is az élőkhöz, hanem az utódokhoz szólna egy nagy eszme nagy hirdetője.

Csak tiszta forrásból…

A népek testvérré válásáról szóló vallomást egy másik előzte meg:

“Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.”

E két vallomás között sok-sok év telt el. Még sincs közöttük ellentmondás. Csak fejlődés. Mert hiszen ma már mindenki előtt világos, hogy a magyar nemzet és a magyar haza javát szolgálta Bartók akkor is, amidőn a népek testvérré válásának eszméjét tűzte művészetének zászlajára.

Megérthették-e ezt az irredenta divat szűk látókörű követői? Nem, ezt nem is lehetett volna tőlük elvárni. Bartók Béla szelleme kellett ahhoz, hogy ezt az igazságot valaki azokban az időkben felismerje.

A Horthy-korszakban nagy kitüntetésnek számított a Corvin-lánc meg a Corvin-koszorú. A legnagyobb művészek, tudósok sem tudták titkolni örömüket, ha megkapták. Bartók egyáltalán nem érezte magát megtisztelve, midőn megkapta. Meg se köszönte, el sem ment a kormányzó garden partyjára, melyet a kabinetiroda az új kitüntetettek tiszteletére rendezett. De még csak ki sem mentette magát távolmaradásáért. Leplezetlen ellenszenv élt benne a hatalmon levők iránt.

A szegényekhez, elnyomottakhoz, üldözöttekhez, “a megalázottak- és megszomorítottakhoz” vonzódott mindig, függetlenül még attól is, hogy azok tehetségesek voltak-e vagy sem. A szegénység és üldözöttség volt hozzá a legjobb ajánlólevél.

Minden alkalmat megragadott, hogy ragaszkodásának jelével tüntesse ki azt, akit bántalmaznak.

A Tanácsköztársaság bukása után Reinitz Bélát szabadságvesztésre ítélték. Barátainak egy része cserbenhagyta, elfelejtette. Mit tett Bartók? Ady-dalait nyíltan, demonstratíve, nyomtatásban ajánlotta a börtönben ülő Reinitz Bélának.

Ehhez hasonló gesztusok napirenden voltak Bartóknál.

MEK: Bartók Béla élete

Bartók Béla

a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője volt. Életművéből nyilvánvalóan zenéje a legjelentősebb, de zeneszerzői munkássága mellett népzenekutatói tevékenysége is felmérhetetlen hatással volt kortársaira és az utána következő nemzedékekre. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Emlekev: Bartók Béla élete

Bartók Béla

születésének 125. évfordulója alkalmából számos méltatás jelent meg életútjáról, elsősorban mint zeneszerzőről és zongoraművészről. Zeneszerzői munkájával vetekszik zenetudományi tevékenysége. Tudományos munkái a zenepolitikai kérdésektől a népzenéig mindenre kiterjednek. Népzene kutatásai a magyaron kívül a román, szlovák, ukrán, bolgár, arab és török népzene területein is korszakos jelentőségűek. Felismerte, hogy a népzene életerős elemekkel frissítheti a műzenét, amit azután főleg zenekari műveiben nagy tehetséggel alkalmazott is. Nagy érdeme, hogy a múlt század elején jelentős kortársaival együtt a gyűjtőmunka révén, szinte az utolsó pillanatban megmentették az akkor még valóban élő, a parasztság különböző rétegei által művelt népzenét.
Bartók szerint a zenei folklór műzenei felhasználásának három szintje van. Az első szinten a zeneszerző hangról hangra a maga teljességében felhasználja a népzenei alkotást. A másodikon a zeneszerző válogat a népzenei motívumok között, egyet-egyet beépítve a műalkotásba, oly módon, hogy az felismerhető legyen. A harmadik szinten a kompozícióban egyetlen konkrét népdal sem ismerhető fel, mégis az egyes népzenei stílusok használatával önálló műalkotás jön létre. Bartók népzenei ihletettség műalkotásaiban mindhárom szintre van példa.

Terebess: Gamauf András:
Bartók Béla törökországi gyűjtőútja 1936-ban

Bartók Béla

Korai kompozíciói Brahms, Schumann, a késői Wagner, Liszt és Dohnányi zenéjével mutatnak rokonságot. Az 1910-es évek végén az Operaház mutatta be “A fából faragott királyfi” c. táncjátékát és “A kékszakállú herceg vára” c. operáját, melyek sikert jelentettek számára. Érdeklődése ezután a népzenekutatás felé fordult, Kodály Zoltánnal együtt tíz éven keresztül járta az országot, népdalokat gyűjtve. A magyar mellett más nemzetiségek zenéi is foglalkoztatták, román, szlovák és arab népzenét is kutatott. Népzenei elemekből építkező szerzeményeire sokáig nem figyeltek fel.
Nem volt egyszerű, mint a neki népdalokat éneklő emberek. Érzékeny természetének megfelelően emberi kapcsolatait is korlátozta. Amerikában is magyar volt, és igyekezett távol tartani magát mindenkitől.

Sulinet: Bartók Béla

Bartók Béla

Léta Sándor, lelkész: “Zenei munkássága eredményeképpen hatalmas életművet hagyott az utókor számára: színpadi és zenekari műveket, zongoraműveket, kórusműveket, dalokat és nem utolsó sorban zenéről szóló írásokat. A fentieket többnyire mindenki megtanulja, illetve tudja középiskolás korában.

Ám Bartók Béláról megemlékezni csupán adataival nem elég. Mi unitáriusok Bartókot gondolkodása, vallása szerint is magunkénak valljuk. A harmincöt éves Bartók 1916-ban választotta magának és Béla fia számára az unitárius vallást. Erdélyi zenekutatói útjai során találkozott az unitarizmussal és ott találta meg a maga személyes hitvallását is, ahogyan Szabolcsi Bencze zenetörténész nevezte a Cantata profanat.

A kilenc csodaszarvasfiúról szóló román kolinda szövegre épített mű zenei mondanivalója: „…csak tiszta forrásból”. A tiszta forrás forrásvidékét Bartók Béla Erdélyben találta meg, talán ezért választotta az erdélyi alapítású, a tiszta forrásból – a bibliai forrásokhoz visszatérő – táplálkozó unitárius egyházat vallása otthonává.”

Végül három idézet Bartók Bélától:

“Mai ember, minden idők legvadabbikának embere, próbálj mindenek előtt ember lenni; s ha felfogtad, mit jelent embernek lenni, csak akkor törődhetsz hazával, társsal és baráttal.”

“Egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát.”

“A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják.” Bartók Béla

Bartók Béla Unitárius Egyházközség: Bartók Béla

Bartók Béla

Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt és kiválóan zongorázott. 1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályában és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája A kékszakállú herceg vára. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban.

Műveinek teljes jegyzékét Szőllősy András zenetörténész (1921-2008) alkotta meg, így Bartók kompozícióit Szőllősy-jegyzékszámmal határozzák meg.

Bartók Béla műveit pályája kezdetétől az Anschlussig az osztrák Universal Edition adta ki, utána a Boosey & Hawkes kiadó jelentette meg, ma ők birtokolják a teljes Bartók életmű kiadási jogait.

Főbb művei

Színpadi művek

* 1911: A kékszakállú herceg vára. Opera egy felvonásban, ősbemutatója 1918-ban
* 1914–1916: Fából faragott királyfi. Balett, bemutatója 1917
* 1918–1919: A csodálatos mandarin. Balett, bemutatója 1926

Zenekari művek

* 1904: Rapszódia és Scherzo zongorára és zenekarra
* 1905: Első és második szvit
* 1923: Táncszvit
* 1936: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
* 1939: Divertimento vonószenekarra
* 1943: Concerto zenekarra

Versenyművek

* 1907–1908: I. hegedűverseny, ősbemutatója 1958-ban
* 1926: I. zongoraverseny
* 1930–1931: II. zongoraverseny
* 1937–1938: II., vagy „Nagy” hegedűverseny
* 1945: III. zongoraverseny
* 1945: Brácsaverseny

Kamarazene

* 1908: I. vonósnégyes
* 1917: II. vonósnégyes
* 1921: I. hegedű-zongoraszonáta
* 1922: II. hegedű-zongoraszonáta
* 1927: III. vonósnégyes
* 1928: IV. vonósnégyes
* 1928: I. rapszódia (hegedű-zongora; átirat: gordonka-zongora, illetve hegedű-zenekar), II. rapszódia (átdolgozása 1944, hegedű-zongora; átirat: hegedű-zenekar)
* 1931: 44 duó két hegedűre
* 1934: V. vonósnégyes
* 1937: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre
* 1938: Kontrasztok hegedűre, klarinétra és zongorára
* 1939: VI. vonósnégyes
* 1944: Szólószonáta hegedűre

Zongoraművek

* 1908: 14 bagatell
* 1908: Gyermekeknek
* 1911: Allegro barbaro
* 1913: 18 könnyű darab
* 1915: Román népi táncok
* 1926: Kilenc kis zongoradarab
* 1926: Szabadban
* 1926: Szonáta zongorára
* 1926–1937: Mikrokozmosz

Vokális művek

* 1898: Dalok zongorakísérettel
* 1912: 4 régi magyar népdal vegyeskórusra
* 1930: Cantata profana dupla kórusra, szólistákra és zenekarra
* 1935: Régi időkből háromszólamú vegyeskarra

Főbb írásai

* 1906: Magyar népdalok – Kodállyal közösen
* 1923: A máramarosi románok népzenéje.
* 1924: A magyar népdal.
* 1934: Népzenénk és a szomszéd népek zenéje
* 1935: A román kolindák melódiái.

Wikipedia: Bartók Béla

Az Emlékház

A Csalán út nevezetes háza, amely ma a magyar zene legnagyobb géniuszának emlékét őrzi és hirdeti, 1924-ben épült a budai erdők-dombok tövében. A környék, a Pasarét feletti lankák dúsan pompázó kertjeivel, ritkás lakóházaival, azokban az években még inkább volt része egy amolyan, mai szóval “tájvédelmi körzetnek”, mint a zajos fővárosnak. Friss illatokkal teli levegője, csupán madárcsicsergéstől hangos csendje, a természet kézzel fogható valósága ideális otthona lehetett a nagyváros lármáját, a gépek-motorok zaját az emberek tapintatlanságát oly nehezen elviselő alkotónak. Mert 1932-től az út akkor még 27-es, később 29-es számú kertje-háza lett Bartók Bélának – mint ahogy aztán a történelmi sors elrendelte – utolsó itthoni lakhelye. Ma múzeum, pontosabban tárgyi emlékeit féltve őrző, szellemiségét zenéjével rendre megidéző emlékhely.

Vissza a Magyarok oldalra
___________________