Bíró László József

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Bíró László József Budapesten született 1899. szeptember 29-én

Változatos életpályája kezdetén az orvosi egyetem hallgatója volt, tanulmányait azonban nem fejezte be. Ma akár a végletek emberének is nevezhetnénk: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, később vámügyekkel foglalkozó hivatalnokként tevékenykedett, de nem állt messze tőle az autóversenyzés sem. S ha már ezzel is foglalkozott, kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amely iránt a General Motors mutatott nagy érdeklődést, de a gyár a terveket nem felhasználásra, hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg. Alkotói kedvét azonban a kudarc nem vette el.

Eredményesen foglalkozott festészettel és szobrászattal is, ezeket a készségeket később feltalálói tevékenységének gyakorlásakor is kamatoztatta. Az 1920-as években, amikor újságírással foglalkozott, a magyar sajtó történetében nem akármilyen “tollforgatókkal” említhetjük együtt a nevét. A Pesti Napló és a Pesti Hírlap szépirodalmi rovatait Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Kosztolányi Dezsőt és Karinthy Frigyest, … szerkesztették. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt.

Az 1930-as években készítette Budapesten az első golyóstollat.


A golyóstollnak voltak előzményei, de ezeknél az ötleteknél a fő problémát az jelentette, hogy a toll a gyakorlatban használhatatlan volt, a tinta gyorsan elfolyt.

Bíró nap mint nap látogatta a nyomdákat, gyakran cikkeinek utolsó simításait is ott végezte, és eközben a rotációs hengerek egyenletes munkáját figyelte. Hasonló megoldáson gondolkozott, de kisebb méretben és töltőtoll alakkal. Rájött, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi föl a tintát, melyet a papírra ken.

Egy újabb történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után.

Az első példányok még betűk írására alkalmatlanok voltak és a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. Rájött, hogy pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra van szüksége. Az ötlettől a világsikerig azonban több mint fél évtized telt el kísérletezéssel, ezeket a kísérleteket azonban már nem kizárólag Magyarországon végezte.

1938 végén, amikor elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, Bíró Párizsba utazott, majd onnan Argentínába menekült. 1938-ban riporterként dolgozott egy Jugoszláviai fürdőhelyen, ahol egy táviratot szerkesztett saját készítésű golyóstoll prototípusával. Ezt észre vette egy műszaki érdeklődésű turista, aki a szobájába invitálta. Beszélgetésük során az ismeretlen úr méltatta találmányát és argentínai kutató munkára csábította. A beszélgetés végén egy névjegyet kapott “Agustín P. Justo” névvel, és “elnök” titulussal. Csak a konzulátuson, ahová vízumért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.

1943-ban Bíró szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Speciális festékkel töltött golyóstollának legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Buenos Aires-ben, Argentínában, melyeket “Eterpen”-nek neveztek, az azokat gyártó cég neve alapján.

1945. október 29-én Reynolds immár négy hónapja másolta a terméket, és Reynold’s Rocket, azaz Reynolds Rakétája néven árulta azt a New York-i Gimbels áruházban.
12.50$-ba került egy toll, melyből közel 10.000 darab kelt el az első eladási napon.

A franciák részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását.

Angolszász nyelvterületen azóta is “Biró-pen”-nek vagy “Biron”-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg.

Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt.

1948-ban árháború bontakozott ki. A gyenge minőségű termékek, illetve az igen tetemes összeget felemésztő reklámhadjáratok minden gyártót igen érzékenyen érintett. A Reynolds féle toll eredeti 12.50$-os ára lezuhant 50 centre.

A golyóstollat lassan hat évtizede a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte.

Feltalálója, aki a golyóstoll, és számos más eszköz és eljárás alkotójaként szerzett világhírnevet, közéleti személyiségként is jelentős megbecsülést szerzett Argentínában, hasonlóan sok más magyarhoz, akik a világ különböző pontjain váltak a tudomány, a technika és a műszaki élet jeles képviselőivé. Argentínában őt tartják az ország legnagyobb feltalálójának, s ezt szeptember 29-nek (születésnapjának) a feltalálók napjává való minősítésével és egy vele kezdődő Argentín tudósokat bemutató bélyegsorozattal is elismertek.

Bíró László József találmányai

1928 Vizes töltőtoll
1930 Mosógép
1932 Automatikus sebességváltó
1936 Elektromágneses jármű
1938 Golyóstoll (Magyarország, Franciaország)
1941-1948 Golyóstoll (Argentína)
1941 Termikus berendezés
1942 Fertőtlenítő golyócska
1943-1957 Klinikai termográf
1943-1959 Sérthetetlen zár
1943-1962 Palackcímke nyomtató
1943-1962 Függönytartó
1944 Eljárás fenolgyanták előállítására
1944 Ampullanyitó
1944-1948 Golyóstoll (USA)
1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére
1945-1954 Dezodor
1956 Nyomdai tükör
1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból
1970 Fehérje
1978 Együtemű belső égésű motor
1978 Gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben

Életét kitöltötte a munka. Sokszor hetekig alig aludt, mert annyira belelovalta magát a tevékenységeibe. A halála előtti éjszakán korházi ágyában is dolgozott. Mikor érezte, hogy itt az idő csak annyit mondott feleségének, hogy “Engedd meg, hogy most meghaljak.” és másnap elhunyt.

“Sohasem tanultam festeni és ritkán voltam kiállításokon; képeim nem a természetet kívánják ábrázolni, hanem azt akarják kifejezni, amit képzeletem kitalál. Nem tanultam kémiát vagy gépészetet sem, így esetemben nem beszélhetünk feltalálói ‘pályáról’. Azt mondanám, hogy a festészet és a feltalálás nem ellentétes alkotói, hanem egymást kiegészítő arculatai a személyiségemnek, amelynek végső soron azonosak a gyökerei”.
- Bíró László -

Magyar Szabadalmi Hivatal, Tóth Rita: Golyó a tollban – megemlékezés Bíró László Józsefről

Világhíres feltalálóink: Bíró László

VBALI: Magyar tudós, kinek neve a legtöbbször hangzik el világszerte: Bíró László József

Bezdán-online: Golyó a tollban – Bíró László József

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Bíró László József

MiMi: Bíró László József

Wikipedia: Bíró László József

Kviz-Kaszino: A golyóstoll történelme – Találmányok,felfedezések

Sulinet, Kiss Csongor: Bíró László József újságíró, a golyóstoll feltalálója száz éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten.

Vissza a Magyarok oldalra
___________________