Galamb József

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Galamb József Makón született 1881. február 3-án

Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola) folytatta középiskolai tanulmányait. Itt legkedvesebb tanárai közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Ezután a Budapesti Állami Felsőipariskolának (ma Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) lett hallgatója. Tanárai között számos kiemelkedő szakember volt, úgy mint Lencz Ödön, Dömötör Pál és Jalsoviczky Géza.
Az iskolák befejezése után hamarosan Námetországba utazozott a Magyar Automobil Rt. ösztöndíjának segítségével. 1903-ban kezdte meg külföldi útját, ellátogatott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába. Ez utóbbi helyen pénze elfogyott, ezért hajógyári munkásnak állt. Dolgozott Düsseldorfban egy kisebb üzemben, majd a Daimler és a Benz gyáraiban. Ezután érkezett el Frankfurt am Mainbe, ahol az Adler Automobil Company alkalmazottja lett, motor-összeszerelőként dolgozott.

Minden vágya volt, hogy megtekintse az 1904-es autó-világkiállítást St. Louisban, ami kalandos körülmények között sikerült is neki.
“Akkoriban egy motort teljes egészében egyetlen ember állított össze. Szó sem volt futószalagról, mindenkinek egy komplett erőforrás jutott osztályrészül”
- Galamb József -


Ezután Clevelandben a Stearn’s Automobile Company alkalmazottja lett, karburátorokat készített. Ekkorra már elég jól elsajítátította az angol nyelvet, ezért géptervezői állást keresett. Elsőként a Harris Automotive Press Company foglalkoztatta. A cég rotációs munkagépeket gyártott.

1905-ben belépett a Ford Motor Company gyárába, mint tervezőmérnök. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét.
”1907. elején Mr. Ford így szólt hozzám: Joe, van egy ötletem. Tervezzünk egy új kocsit. Vigye a rajztábláját egy külön szobába, hozzákezdünk egy új modell tervezéséhez. Nem kell róla tudni senkinek.” -emlékezett vissza a T-modell születésére közel 50 évvel később “Joe”, Galamb József.

A T-modell egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett.
A Ford T-modelljét – kisebb módosításokkal – közel húsz esztendőn keresztül gyártották. Amikor 1927-ben leállították a gyártást, már 15 milliónál is jóval több futott belőle Amerika és a világ útjain. Ez az autó “tette kerékre Amerikát”, sorozatnagyságát csupán a Volkswagen Bogár és a Toyota Corolla tudta túlszárnyalni, de már csak egy későbbi korban, amikor az autózás tömegjelenséggé vált. A maga idejében a Ford T-modell felülmúlhatatlan volt, és a típus bevonult a XX. század történelmébe.

Galamb 1908. és 1914. között a kísérleti mérnöki részlegen egy kis sportkocsin is dolgozott, melyek közül kettőt Ford a Coast to Coast (New York – Seattle) versenyen indított, és amelyek egyike a távot 23 nap alatt teljesítve meg is nyerte a versenyt.

1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit.

Galamb József a Ford cég mérnöki osztályának vezetője lett, amerikai állampolgárságot kapott, megnősült és véglegesen letelepedett Detroitban. Negyven évig állt a Ford szolgálatában.

1999-ben Las Vegasban egy nemzetközi zsűri a közönség bevonásával a Ford-T modellt választotta az évszázad autójának. Sokan mondják, hogy a T-modellnél egyetlen autó sem volt nagyobb hatással az autózásra. Henry Ford, Galamb József és az általuk megálmodott legendás T-modell azon túl, hogy irányt adott az autóépítésben a tömegtermelésnek, bizonyos értelemben megváltoztatta, motorizálta az amerikai életformát, nagy tömegeknek tette lehetővé a mobilitást.

1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott (tengeralattjáró-keresővel, harckocsikkal, repülőgépmotorokkal), de sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A második világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el.

1943-ban Edsel Ford, aki a Lincoln és a Mercury típusok bevezetésén gondolkodott, meghalt, Henry pedig ragaszkodott a változatlansághoz. “Nem lesz semmiféle Lincoln vagy Mercury, semmi más, csakis Ford” jelentette ki Henry bácsi, amivel viszont unokája, Henry II nem értett egyet. Galamb, aki az alapítóhoz mindvégig hűséges volt, két tűz közé szorult. Talán ez is közrejátszott az év végén bekövetkezett szívrohamában, melyből felépülve, 39 év munkaviszony után kérte nyugdíjaztatását.

Elképzelései rendszeresen megvalósultak, mint például az a gyakran hangoztatott nézete, hogy az autógyártás húzóágazatként hatással lesz az acél-, a gumi-, és az olajipar fejlődésére, vagy az, hogy nem kell aggódni az amerikai úthálózat elmaradottsága miatt – ha lesz autó, lesznek jó utak is.

Galamb József többször hazalátogatott. 1911, 1913, 1922, 1926, 1929 után 1932-ben volt utoljára itthon. Ilyenkor nemcsak rokonait látogatta meg, hanem előadásokat tartott a Magyar Mérnök- és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián. Filmeket hozott magával, amelyeket levetítve a szakemberek megismerkedhettek a sorozatgyártás Ford gyárbeli megvalósításával és a termékeik műszaki jellemzőivel. 1921-ben ösztöndíjat hozott létre “arra való emlékezéssel, hogy a felső ipariskolai tanulmányait ösztöndíjak élvezetével végezte el; a felső ipariskola gépészeti osztályának szegénysorú, de jól tanuló növendékei részére, tanulmányaik könnyebb végzése céljából 100 ezer korona ösztöndíj alapítványt tesz, s ezen összeget Makó város közpénztárába be is fizette.”
A világhírű mérnököt Horthy Miklós kormányzó is fogadta, megköszönve közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában.

Galamb József karrierje tipikus amerikai álomtörténet: a szegénylegény elindult világot látni, és tehetséggel párosuló szívós munkával, akaraterővel világhíres és gazdag lett.

Magyar Szabadalmi Hivatal: Galamb József

Kórász Mária: Galamb József, Az évszámok tükrében

Szentesinfó: ‘Bádog Böske’ hódító útja avagy, Ford T-Modell az évszázad autója

Szabad Újság: Galamb József legendája ma is él

Wikipedia: Galamb József

V8 Cars: Az amerikai álom, Galamb József élete

MiMi: Galamb József

Vezess.hu: 120 éve született Galamb József

Museum.hu: Móra Ferenc Múzeum – Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma, Szeged: Galamb József és a Ford T-modell – Egy világraszóló karriert bemutató kiállítás

Numismatics: “Ford T-modell” emlékérme

Vissza a Magyarok oldalra
___________________