Harsányi János

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Harsányi János Budapesten született 1920. május 29-én.

Egy zuglói gyógyszerész gyermekeként született.
1938-ban érettségizett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban.
A klasszikusok és a matematika érdekelték Harsányit, az Országos Görög Tanulmányi Versenyen harmadik, érettségi évében, 1937-ben a Matematikai Tanulmányi Versenyen elsö lett. Ezt a versenyt elözö években többek között Kármán Tódor, Szilárd Leó, Erdös Pál és Neumann János is megnyerték. Apja kedvéért a budapesti Tudományegyetem gyógyszerész fakultására iratkozott be, de saját érdeklödésére bejárt a világhíres Fejér Lipót matematikaprofesszor elöadásaira is.
1942-ben pedig gyógyszerész oklevelet szerzett Budapesten.

Zsidó származása miatt 1944 májusától novemberéig munkaszolgálatos Budapesten. 1945-ben századát Ausztriába deportálták, de ő megszökött a pályaudvarról, s Raile Jakab jezsuita szerzetesnél bujdosott a Mária utcai kolostor pincéjében. Eközben előadásokat hallgatott a Katolikus Hittudományi Főiskolán.
1946-tól filozófiát hallgatott, 1947-ben doktorált. Doktori értekezésének címe: “Filozófiai tévedések logikai analízise”. Ezután Szalai Sándor szociológiai intézetében tanársegéd lett.


1948-ban a gyógyszertárak államosítása után Ausztriába menekült, két évvel később pedig Ausztráliába emigrált, ahol három évig gyári munkásként dolgozott. 1954-1956-ban a Brisbane-i Egyetemen közgazdaságtant tanított. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre. Kenneth Arrow mellett 1958-ban közgazdasági doktorátust szerzett. Főként matematikát és statisztikát tanult. Még ugyanebben az évben visszatért Ausztráliába, s a Canberrai Egyetemen kapott kutatói állást. Arrow segítségével 1961-ben a Detroiti Egyetemen kapott állást. 1964-ben a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora lett.

A szuperhatalmaknak az a játéka, amelyet hidegháború néven ismertünk, terelte Harsányi figyelmét a játékelmélet felé. Ez vezette a közgadasági Nobel-díjhoz (1994, John Forbes Nash-sel és Reinhard Selten-nel megosztva), amit a “Nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly-elemzésre vonatkozó úttörö munkásságáért” kapott. Harsányi János mutatta meg, hogy mikép analizálhatók a nem teljes információjú játékok. Ez stratégiai szituációkat vizsgál olyan esetekben, amikor a szereplök nem ismerik egymás szándékait. A teljes információjú játékban (amilyen a sakk) a játékos ismeri a másik játékos preferenciáját. Vannak játékok (mint a póker), amelyben a játékosok csak részleges információval rendelkeznek a partnerre vonatkozólag, ezek jobban tükrözik a világban elöforduló stratégiai szituációkat. Az ö matematikai elmélete olyan szituációkat old meg, ahol a kereskedelmi vagy politikai ellenfelek nem ismerik egymás kártyáit és céljait és ezért gyakran blöffölnek. Harsányi munkássága minden közgazdasági analízis alapjának tekinthetö, függetlenül attól, hogy a játszma magán vagy közszférában folyik le.
Munkájának alapja Neumann János 50 évvel ezelött megjelent könyve volt, bár a következö 30 évben csak a kétszereplös kooperatív játékosokra összpontosódott a figyelem. Eisenhower és Kennedy elnök idejében a Neumann-féle matematikai játékelmélet az amerikai külpolitika és katonai stratégia részévé vált. Harsányi János érdeme, hogy ezt a matematikai alapmunkát kiterjesztette több partnerú, nem teljes információval rendelkezö, tárgyalásokra is.
“”Az én munkám a játékelmélet területe. Ez önálló elméletként csak 1944-ben született meg, amikor Neumann János és az osztrák Oskar Morgenstein együtt megírták és kiadták könyvüket. Nobel-díjat 1994 előtt játékelméleti kutató nem nyert, de feltehetjük, hogy az 1994 évet azért választották ki, mert 50. évfordulója volt a Neumann-Morgenstein könyv megjelenésének. Ez azt is jelentheti, hogy már 5 vagy 10 éve gondoltak arra, hogy a játékelmélet sorra kerüljön, de elhalasztották az 50. évfordulóra. Saját legfontosabb cikkeim – amelyet a Nobel Bizottság úgy emlegetett, hogy nagy volt a szerepe a Nobel-díjamban – az 1967-ben és 1968-ban írt három cikkem volt. Közel 30 évig tartott, mire elismerte a Nobel Bizottság.”
- Harsányi János -

A Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben választotta tiszteletbeli tagjává. A Veszprémi Egyetem és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem is díszdoktorává avatta.

Fizikai Szemle: KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJ, 1994

Sulinet: Harsányi János

Index: Meghalt a játékelmélet Nobel-díjasa, Harsányi János, Véget ért egy rendkívüli pályafutás

Magyar Virtuális Enciklopédia: Harsányi János

Wikipedia: Harsányi János

Jeles Napok: Május 29. – Harsányi János születésnapja – 1920; közgazdasági Nobel-díj: 1994

MiMi: Harsányi János

Wapedia: Harsányi János

Vissza a Magyarok oldalra
___________________