Hevesy György

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Hevesy György (született Bischitz György)

Budapesten látta meg a napvilágot 1885. augusztus 1-én.

György nyolc gyermek közül ötödikként jött a napvilágra. Budapesten nőtt fel, a Piarista Gimnáziumban érettségizett 1903-ban. A család neve nemesítés folytán 1904-ben Hevesy-Bischitzre, majd Hevesyre változott.

A budapesti Tudományegyetemen kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd egy évvel később a berlini műegyetemen folytatta. 1908-ban szerezte meg a doktorátust fizikából Freiburgban. Érdeklődése a kémia felé fordult. Zürichbe ment, ahol Richard Lorenz mellett vállalt tanársegédi állást a Technische Hochschulén. 1911-ben az angliai Manchesterbe utazott. Sokat tanulhatott ezeken a helyeken és például láthatta a folyamatot, ahogy Rutherford felfedezte az atommagot. Vendégkutatói fizetésre nem volt feltétlenül szüksége, mert édesapja gazdag ember volt és támogatta fia tudományos ambícióit.


Manchesterben Rutherford olyan kutatást bízott rá, amely elvezette ahhoz a témához, amivel később a kémiai Nobel-díjat elnyerte. Hevesy itt ismerkedett meg és kötött barátságot Niels Bohrral.

1912 elején Rutherford az osztrák kormánytól egy mázsa radioólmot kapott ajándékba, amelyből a Radiom D komponensével akart kutatásokat folytatni, ám a hatalmas tömegű ólom ezt meghiúsította. Felszólította Hevesyt, miszerint: “Ha megérdemli a sót az ételébe, elválasztja a rádium D-t a kellemetlenkedő ólomtól”. Hevesy belevetette magát a kísérletezésbe, de próbálkozásai csődöt mondottak. Arra a következtetésre jutott, hogy a két anyag különválasztása lehetetlen. Ennek a sikertelen kísérletnek az eredménye lett egy igen fontos felfedezés. Hevesy György ugyanis rájött, hogy a radioaktív RaD indikátora lehetne az ólomnak.
“Ha két különböző ólomvegyületet állítunk elő, az egyiket közönséges, a másikat radioaktív ólomból, úgy módunkban van az egyik vegyület ólomatomját a másik ólomvegyület bármely ólomatomjától megkülönböztetni, minthogy az atomokat úgyszólván megjelöltük”
- Hevesy György -

Hevesy és Paneth elindította a nyomjelzéstechnika természettudományi alkalmazásainak diadalútját és e módszer legújabb felhasználásai közül csak egyet említek, a pozitronemissziós tomográfiát (PET), amely az agydiagnosztika leghatásosabb módszere.

Kitört az I. világháború, Hevesy magyar katonaként teljesített szolgálatot a Monarchia hadseregében. De szerencsére a hadtáphoz osztották be és e mellett maradt ideje arra, hogy kutatómunkát végezzen. Nagytétényben, majd Besztercebányán szolgált. Végeredményben ideje nagy részét a budapesti egyetemen tölthette, és folytatta közös munkáját Róna Erzsébettel (pl. az ólom szilárdfázisú diffúziójáról), majd a háború után Zechmeister Lászlóval (azonos atomok intermolekuláris cseréjéről).

A háború után kutatásokat végzett a budapesti Állatorvosi Főiskola kémia tanszékén, majd később aktívan tanított. Buchböck kezdeményezésére 1918 decemberében kinevezték Hevesyt a fizikai kémia rendes tanárává, jóllehet ilyen nevû tanszék akkor még nem volt. Eötvös Loránd javasolta, hogy Hevesy legyen az Alkalmazott Fizikai Intézet vezetõje, ezt a Kari Tanács 1919 januárjában jóváhagyta. Eötvös halála után (1919. április 8.) Kármán Tódor, aki az egyetemekkel foglalkozó kormánybiztos volt, az Egyetem fizikai laboratóriumainak felügyeletére kérte fel Hevesyt.

Budapesti évei alatt Zechmeister Lászlóval a radioaktív nyomjelzéstechnikát felhasználták egy sor fizikokémiai probléma vizsgálatára is. Hevesy vezette be az öndiffúzió fogalmát

A Tanácsköztársaság bukása után az igazoló eljárás elmarasztalta Hevesy Györgyöt. Többek között azzal vádolták, hogy olyan mûszereket vásárolt, amelyek inkább fizikai kémiai kutatásokra voltak alkalmasak, mint fizikai vizsgálatokra, másik vád volt, hogy jó kapcsolatot tartott fenn Kármán Tódorral, aki a közoktatási népbizottság egyik csoportjának vezetõhelyettese volt, bár Kármán minisztériumi feladatait még a Károlyi kormány idején kapta. Hevesy elõadói jogát is megvonták. Ekkor Niels Bohr meghívására a koppenhágai laboratóriumba utazott.

Mengyelejevnek már a 19. században sikerült a kémiai elemeket logikus rendszerbe foglalnia. A táblázat időközben fokozatosan megtelt, ám a 72-es sorszámmal jelölt helyre kitartó kutatással sem sikerült megtalálni a hiányzó elemet. Hevesy a Bohr féle atommodellből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a 72-es rendszámú elem a titáncsoportból kell, hogy kikerüljön. Hevesy a cirkóniumtartalmú ásványokban kezdte meg a kutakodást. A koppenhágai ásványtani múzeumból Norvégiából és Grönlandból származó anyagokat kapott a kutatásaihoz. Hevesy az oldható részeket eltávolította, majd röntgenspektroszkópiai felvételeket készített a mintáról. Már az első felvételeken előbújtak azok a színképvonalak, amelyek csakis az új elemből származhatnak. A felfedezés helyéről, koppenhága régi latin neve után, hafnium névre keresztelték. Niels Bohr a felfedezés hírét azon a napon tudta meg, amikor átvette Stockholmban a Nobel-díjat. Bohr a Nobel-díj elõadásában, a saját témája mellett, beszámolt Dr. Coster és Prof. Hevesy új eredményérõl, a 72. elem felfedezésérõl is.

Hevesynek rengeteg állást kínáltak fel, amelyek közül a Freiburgi egyetemének fizika-kémia tanszékvezetői posztját fogadta el 1926-ban. Tudományos kutatásait a Rockefeller Alapítvány könnyítette meg anyagilag. Termékeny évek köszöntöttek be életében. Kifejlesztette a röntgenfluoreszcenciás analitikai módszert, felfedezte, hogy a szamárium radioaktív alfa-sugarakat bocsát ki magából. Valamint itt kezdte a radioaktív izotópok alkalmazásának a növények és állatok anyagcsere-folyamatainak vizsgálatait is. A módszer lényege, hogy apró mennyiségben hozzákeverik a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez, amely bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat. A mai orvostudomány rengeteget köszönhet e módszer kifejlesztésének. A Németországban töltött évek alatt a természetben elõforduló radioaktív elemek sugárzását tanulmányozta és ezekbõl az eredményekbõl vont le következtetéseket a Föld kialakulására vonatkozóan.

A Joliot-Curie házaspár 1932-ben először állított elő mesterséges úton radioaktív izotóp elemeket. Hevesy gyorsan felismerte az új eljárás gyakorlati jelentőségét, nevezetesen, hogy a Joliot-Curie-féle részecskebombázással nem aktív elemek is radioaktívvá tehetők, és az így keletkező sugárzás mérése alapján mennyiségük meghatározható. Ez az aktivációs analízis (1932-1933).

Hevesy 1924-ben megnõsült és feleségül vette Pia Riist, aki egy dán hajótulajdonos lánya volt. Egy fiuk, George Luis és három lányuk született: Jenny, Ingrid és Pia.

Hitler hatalomra jutása után 1934-ben, Hevesy visszament a Bohr Intézetbe Koppenhágába. 1935-ben Bohr vásárolt 0,6 g rádiumot és ennek segítségével Hevesy ismét új tudományterületeket elindító kísérleteket végzett. A radioaktív foszfor segítségével elõször a csontfejlõdés mechanizmusát tanulmányozta, majd késõbb a rák kialakulásával kapcsolatban is végzett vizsgálatokat. Hevesy ezekkel a munkáival elindította az általa kifejlesztett nyomjelzéstechnika ma is igen széles körben alkalmazott, biológiai, orvosi alkalmazását.

A német megszállás miatt Hevesy elhagyja Koppenhágát és Stockholmba költözik 1943-ban. Itt a Stockholmi Egyetem Szerves és Biokémiai Intézetében dolgozott.

A Stockholmban töltött évek alatt Hevesy György érdeklõdése, elsõsorban, a biokémiai és biológiai kutatások felé fordult, az anyagcsere-folyamatok elemzésével foglalkozott. Nagyon sok ilyen témájú munkájában használta a radioaktív nuklidokat nyomjelzõként. Kiterjesztette vizsgálatait a vas anyagcseréjére, majd hozzáfogott a vér tanulmányozásához. Az általa kidolgozott módszereket mind a mai napig rutineljárásként alkalmazzák a klinikákon, így őt tekinthetjük a nukleáris orvostudomány megalapozójának. Ezt ismeri el többek között a Magyar Orvosmozgalom A Nukleáris Háború Megelőzéséért Hevesy György-érme is.

A stockholmi egyetemen örömmel fogadták Hevesy biológiai vizsgálatait, az adminisztratív nehézségek is szétfoszlottak, amikor 1943-ban neki ítélték a kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. A Nobel-díj a svéd állampolgárság felvehetőségét is jelentette, és Hevesy, aki mindezideig magyar útlevéllel utazgatott, élt a lehetőséggel.

A világ számos egyeteme választotta díszdoktorává, a Royal Society tagja lett és megkapta a Copley Medalt, amire különösen büszke volt. Ez utóbbiról úgy nyilatkozott:
“A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet.”

1959-ben az Atoms for Peace Awards (Az Atom Békés Felhasználásáért-Díj) kitüntetést vehette át a radioaktív izotópok békés felhasználásért. A Magyar Tudományos Akadémia 1945-ben választotta tagjai közé. Összesen 397 publikációja jelent meg a világ legjelentősebb szaklapjaiban. 1966-ban a pápa külön audiencián fogadta. Nyolcvanéves korában halt meg Freiburgban.

A család kívánságára 2001. április 19-én szülővárosában, Budapesten ünnepélyes keretek között helyezték hamvait örök nyugalomra.

Hevesy György kitüntetései

1925 A Dán Tudományos Akadémia tagja
1926 A Heidelberg Akadémia tagja
1928 A Gothenburg Akadémia tagja
1929 Cannizzaro-díj, Róma
1929 A Cape Town Egyetem díszdoktora
1939 A „Chemical Society in London” tiszteleti tagja
1939 A „Royal Society” tagja
1942 A Svéd Akadémia tagja
1942 A Dán Rákkutatás Díja
1944 Az 1943-as kémiai Nobel-díj
1945 A Magyar Tudományos Akadémia tagja
1945 A Finn Kémikus Egyesület tiszteleti tagja
1945 Az Uppsalai Egyetem díszdoktora
1948 A Freiburgi Egyetem díszdoktora
1948 Az „Academia dei Lincei” (Roma) tagja
1948 A „Royal Institution, London” tiszteleti tagja
1948 A „National Academy in Boston” tagja
1950 A Genti Egyetem díszdoktora
1950 A Koppenhágai Egyetem díszdoktora
1950 A Brüsszeli Tudományos Akadémia tagja
1950 Az Indiai Nemzeti Akadémia tagja
1950 A „Chemical Society, London” Faraday-medálja
1950 A Brüsszeli Tudományos Akadémia Medálja
1951 A „College of Physicians, London” Baley-medálja
1951 A Bunsen Társaság tiszteleti tagja
1952 A Svéd Orvos Társaság tiszteleti tagja
1954 A Sao Paolo Egyeten díszdoktora
1955 A Rio de Janeiro Egyetem díszdoktora
1955 A Helsinkii Biokémikus Társaság tiszteleti tagja
1955 Az Osztrák Fizikus és Kémikus Társaság tiszteleti tagja
1956 A „British Society of Radiology” Silvanus Thompson-medálja
1957 Párizs Város Medálja
1957 A Turini Egyetem díszdoktora
1957 A Burlington Egyetem díszdoktora
1958 „Atoms for Peace” Díj
1958 A Japán Kémikusok Egyesületének tiszteleti tagja
1958 A „British Society of Radiology” tiszteleti tagja
1959 A Freiburg Egyetem díszdoktora
1959 A Liege Egyetem díszdoktora
1960 A Halle Akadémia Cotius-medálja
1960 A Halle Akadémia tiszteleti tagja
1960 A London Egyetem díszdoktora
1960 A Német Fiziológusok Egyesületének tiszteleti tagja
1961 A Chicagoi Egyetem Rosenberger-medálja
1961 A Vatikáni Akadémia tagja
1961 A Dán Mérnök Szövetség Niels Bohr-medálja
1963 Az „Academia Ligure Di Sci. E Lett.” tiszteleti tagja
1964 A Cambridge Egyetem díszdoktora
1965 Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja
1965 A Svéd Radiobiológusok Szövetségének tiszteleti tagja
1965 „Order Pour le Merité” Német Szövetségi Köztársaság
1965 A Budapesti Mûszaki Egyetem díszdoktora

“Hevesy biztos intuícióval választotta ki mindig azokat a problémákat, amelyek döntő fontosságúak voltak és megértek a megoldásra…. A megoldáshoz már szükségesek a segédeszközök, de itt is a döntő tényező a kivételes képesség arra, hogy a problémát a kor színvonalához képest egyszerű eszközökkel és módszerekkel meg tudjuk oldani…Aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy hosszabb ideig tanítványa lehetett, az megtanulta egyszerű eszközökkel megoldani a problémákat, és alig volt oka panaszkodni, hogy a technikai segédeszközök hiánya miatt nem tudja problémáit megoldani. Matematikai apparátust alig használt tudományos munkáiban.”
– Szalay Sándor -

KFKI: Hevesy György (1885-1966)

KFKI, Vértes Attila: Hevesy György

BME: Hevesy György

Sulinet: 115 éve született a radioaktív nyomjelzés atyja, Hevesy György (1885-1966)

OSZK: Jeles napok: Hevesy György

Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár: Hevesy György

Wikipedia: Hevesy György

MiMi: Hevesy György

Sulinet: Hevesy György a radioaktív nyomjelzés atyja

Csillagászat: Tóth Imre: Újabb magyar név a Holdon: a Hevesy-kráter

Magyar Életrajzi Lexikon: Hevesy György

Wikimedia: Hevesy György sírja

KFKI: Gróh Gyula levele a Nobel-Alapítványnak Hevesy ajánlására

Hevesy György: Az izotóp indikátorok módszere

Vissza a Magyarok oldalra
___________________