Kandó Kálmán

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Egerfarmosi és sztregovai doktor

Kandó Kálmán

magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője.

Pesten született 1869. július 8-án.
Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre …

1898-ban a Genfi-tó partján üzembe helyezték az első háromfázisú kisvonatot, 300 m hosszú, 20 m szintkülönbségű vonalon. Majd eljött az igazi nagy megrendelés! Az olasz nagyvasutak villamosítási programja egybeesett a Ganz ismert háromfázisú vontatás kísérleteivel. A Rete Adriatica társaság ezért a Valtellina vasútvonal villamosítását a Ganznál rendelte meg, így a Kandó által kidolgozott rendszer lett a háromfázisú vontatás bölcsője és később Olaszországban annyira uralkodóvá vált, hogy “sistema italiana” nevet kapott! A Telina völgyről elnevezett 106 km hosszú, nehéz terepviszonyú vonalon bizonyítani lehetett, hogy jobb a gőzvontatásnál …

A gazdasági helyzet miatt kísérletei csak 1923. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Alag vonalszakaszon. A munkavezeték 15 kV-os, 50 Hz-es áramát a mozdonyban a fázisváltónak nevezett új villamos gép alakította át. A próbaüzem igazolta Kandó elgondolásának helyességét, egyúttal rámutatott a mozdonyon szükséges változtatásokra. Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az I. világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását …

Kandó Kálmán sokoldalú, fölényes elméleti tudású gépészmérnök, kitűnő elektrotechnikus és hatalmas képzelőerejű konstruktőr volt. A villamos vasúti vontatás történetének váltakozó áramú fejezete örökre elválaszthatatlan Kandó emlékétől, és munkásságától.

Wikipedia: Kandó Kálmán

Kandó Kálmán

A fiatal mérnök, egy év katonai szolgálat után, a franciaországi “Compagnie de Fives-Lille” villamos gyárban kezdett dolgozni, kiváló eredménnyel: indukciós motorok méretezésére teljesen új számítási módszert dolgozott ki. Sikereinek hírére Mechwart András, a Ganz-gyár akkori vezérigazgatója – aki bölcs előrelátással már 1878-ban felállította a Ganz elektromos osztályát – hazahívta. A 25 éves Kandó 1894-ben itt kezdett dolgozni. 1895-ben az osztály vezetője, majd két év múlva igazgatóhelyettes lett. A rendkívül gyors előmenetel mögött a fiatal mérnök zsenialitását jelző teljesítmények voltak, pl. igen rövid idő alatt megtervezte a gyár jó hírnevét öregbítő indukciós motor családot.

1897-ben Amerikában tanulmányozta a Baltimore & Ohio Vasúttársaság 1895-ben üzembehelyezett első 600 V-os egyenáramú mozdonyait, villamosítási rendszerét. Kandó azzal a meggyőződéssel jött vissza, hogy nagyvasutak villamosítását ilyen kis feszültséggel megoldani nem lehet.

A Ganz-gyárban már 1892-től folytak kisérletek villamos vontatással. 1896-ban épült meg egy 800 méter hosszú, 1 méteres nyomtávú próbapálya. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra alkalmassá tehetők, kezdeményezésére, és az ő vezetésével kezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással. Az első háromfázisú villamos vasútjuk 1898- tól üzemelt a Genfi-tó mellett, Evian les Bains fürdőhelyen ..

Kandó Kálmán élete

Azt vallotta: „Életem célját elértem. Amit elgondoltam megalkotnom is sikerült.”

Manndorff Béla, aki hű munkatársa volt, így emlékezett Kandóra:

„Munkatársai bámulták élénk fantáziáját, ami szinte szünet nélkül, folyamatos működésben volt.”

Egy olasz szerint „meg kell említeni mesés munkaképességét és szellemének életétét … zseniálisan tudott megoldani tág körű elektromos és mechanikai problémákat … a villamos mozdonyt úgyszólván saját képére teremtette.”

Egerfarmos: Kandó Kálmán élete

Kandó Kálmán (1869 – 1931)

A Ganz-gyár kedvező kísérletei alapján, Mechwart Andrással konzultálva, 1898-ban Kandó Kálmán vállalkozott az olaszországi Valtellina vasút villamosítására, amit akkor a legtöbb nagy vezető európai cég túl kockázatosnak talált. A rendkívül nehéz terepviszonyok miatt ez a vonal alkalmas volt arra, hogy a gőzüzemmel szemben a villamos vontatás előnyeit bizonyítani lehessen …

A Valtellina vonal kedvező üzemét látva az olasz kormány, a vasutak államosítása után, 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el a “Sistema Italiana”-nak nevezett Ganz- Kandó rendszerrel. A feladat megoldására megvették Kandó szabadalmát, és amerikai tőkével részvénytársaságot hoztak létre “Societa Italiana- Westinghouse” néven, továbbá egy mozdonygyárat építettek Vado Ligure-ben, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandó Kálmánt kérték fel …

Anyanyelvén kívül beszélt németül, franciául és olaszul. Kimagasló érdemeit több világrészben is elismerték. Hírneve már a század elején túlnőtt határainkon, és elismerése az idők folyamán csak erősödött. Az 1951-ben, Annacy-ben tartott nemzetközi konferencián a vasútvillamosítás kiváló szakértői egyöntetűen ismerték el Kandó úttörő munkásságát az 50 Hz-es vasút-villamosítási rendszer megteremtésében.
Kandó ragyogó képességeit elsősorban a villamos vontatás területén mutatta meg, de nem volt olyan műszaki kérdés, amelyhez ne tudott volna érdemben hozzászólni. Széles körű elméleti tudás, mindig eredeti elgondolások, kivételes matematikai készség és emlékezőtehetség jellemezte. Neve elválaszthatatlan a villamos vontatás történetétől, amelynek két fejezetét ő írta: a 3 kV háromfázisú és a 16 kV fázisváltós rendszer élete legjelentősebb alkotásai, amelyekkel korát messze megelőzve világviszonylatban is teljesen újszerű, merész és úttörő volt.
Napjainkban számos oktatási intézmény őrzi nevét és munkásságát az utókornak, egyik legjelentősebb felsőoktatási intézmény a Kandó Kálmán Villamosipari és Műszaki Főiskola Budapesten …

Magyar szabadalmai

95859 Hajtóberendezés egyfázisú munkavezetékből többfázisú torokkal hajtott elektromos vasutak számára
94071 Szabályozó eljárás és berendezés nagyon változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére
93139 Önműködő szabályozó berendezés forgó szinkronfázis átalakítók gerjesztéséhez
91818 Pólusátkapcsolás és ennek megvalósítására szolgáló tekercselés többfázisú indukciós motor sebességének szabályozására
91275 Hornyokban elrendezett tekercselrendezés nagyfeszültségű elektromos gépek számára
90173 Pólusátkapcsoló berendezés háromfázisú váltakozó áramú motorokhoz
89693 Szabályozó eljárás és berendezés erősen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére
89692 Berendezés erősen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére
89691 Berendezés erősen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére
89044 Berendezés szinkronfázis-átalakítók önműködő indítására és szinkronizmusának önműködő helyreállítására
88623 Indítószerkezet szinkronfázis-átalakítók útján táplált indukciós motorokhoz
87923 Pólusátkapcsolás váltakozó áramú motorok számára
86358 Ágyazás kislégközű, betokozott elektromos gépek motorjaihoz
84207 Két vagy több egymással csuklósan kapcsolt keretből álló, mindegyik keretben hajtott kerekeket tartalmazó mozdonyalváz
83842 Forgattyús hajtómű a tengelyek fölött elrendezett motorokkal felszerelt járművekhez
82718 Szerkezet nagy fordulatszámmal járó gépeknek járműveken való ágyazására
82656 Szabályozó eljárás és berendezés erősen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére
82655 Olajfürdős magasfeszültségű forgó elektromos gép
82479 Kapcsolási elrendezés kaszkad-paralell-kapcsolásban magas primér feszültséggel dolgozó indukciós motorokhoz
81807 Berendezés szinkronfázis átalakítók üres járási munkájának csökkentésére
81806 Berendezés kaszkád és paralellkapcsolásban működő indukciós motorok melegedésének csökkentésére
81129 Indítóberendezés egyfázisú, többfázisú szinkronfázis átalakításához
67244 Berendezés mozdonyokon az ívekben való haladás megkönnyítésére
67067 Elrendezés elektromos vezetékeknek szomszédos váltakozó áramok behatásával szemben való megvédésére
66463 Fölfüggesztés vasúti kocsik vázán elhelyezendő folyadék tartányok számára
66413 Vezetéktartó árbóc elektromos vasutakhoz
66370 Szigetelő elektromos vasutak fölső vezetékeihez
66369 Motorelrendezés elektromosan hajtott járművekhez
66093 Berendezés elektromos üzemű járművek motorainak a járművön való fölfüggesztésére
65796 Légváltó fölsővezetékes elektromos vasutakhoz
65669 Szigetelő elrendezés vasúti kocsik számára
44657 Újítás az elektromotor fölfüggesztésében elektromosan hajtott járműveknél
44273 Fölfüggesztő szerkezet kétsarkú légvezetékek váltója számára
43372 Áramszedőváz
42098 Multiplex szabályozó berendezés többfázisú vasúti motorok számára
38707 Szerkezet elektromos vasutak munkavezetékeinek kanyarulatokban való kifeszítésére
36869 Kapcsolási berendezés két vagy több kaszkádkapcsolásban vagy pedig egymástól függetlenül magas feszültségű vezetékből táplálandó forgóáramú motor számára
36824 Berendezés többfázisú váltóáramú vasúti elektromotoroknak eredőnként egyen vagy egyfázisú váltóárammal való működtetésére
36095 Védőberendezés elektromos gépek statorain
35758 Rugalmazás a kocsikeret és a tengelyek között motoros járművek számára
30279 Javítás indukciós motorok egyszeres vagy többszörös kaskád kapcsolásán
29234 Csapágyelrendezés járművek villamos motorai számára
29169 Forgattyúelrendezés villamos motorral hajtott járművek számára
28645 Önműködően szabályozó pneumatikus folyadék ellenállás
28643 Motorelrendezés villamos vasúti járműveken
28512 Csúsztató gyűrű elrendezés váltakozó áramú villamos gépeken
28075 Önműködő nyomásszabályozó áramszedők számára
27966 Motorkapcsolás magas feszültségű üzem számára
27704 Munkavezeték elektromos vasutak számára
27644 Kontaktusgyűrűk elrendezése kaszkádba kapcsolt forgóáramú motorpárokon
27290 Két vagy több forgóáramú motorkaszkád egymással való kapcsolása
26205 Elektromos vonatok vezetésére szolgáló berendezés
24581 Berendezés két motorkocsit tartalmazó elektromos üzemű vonatnak bármely motorkocsikról való vezetésére
23291 Újítás sűrített levegővel működő folyadék rheosztátokon
23236 Több készüléknek bizonyos meghatározott sorrendben való állítására és más sorrendben való visszaállítására szolgáló berendezés
22970 Pneumatikus vagy hydraulikus átiktató és ennek működtetésére szolgáló szerkezet
22059 Újítás sűrített levegővel működő folyadék reosztátokon
21539 Önműködő kapcsolóberendezés elektromos vasutak munkavezetékeinek vonalszakaszai számára
21520 Önműködő elektromos-relais, elektromos járművek és szállítóművek légnyomású fékeinek működtetésére
21228 Vezénylő készülék egy vagy több sűrített levegővel működtetett folyadék-rheostat egyidejű ki- és beiktatására
21212 Kombinált reverzáló és önműködő maximal kiiktató többfázisú váltóáramú motorok számára
20346 Újítás villamos kontaktus készüléken
17858 Újítások villamos vasúti motorokon
17826 Komprimált levegővel működésbe hozott folyadék ellenállás
16577 Újítások dynamogépeken
9634 Eljárás kóbor, váltakozó áramok okozta telefonzavarok megakadályozására
9633 Újítás váltakozó áramú motorokon

Magyar Szabadalmi Hivatal: Kandó Kálmán

Elektromos történelem

A Ganz gyár felismerve az indukciós motor jelentőségét Kandó Kálmánt (1869-1931) bízta meg annak fejlesztésével. Kandó Kálmán több típus megalkotása után kezdeményezte az indukciós motorral történő, váltakozó áramú vasúti villamos vontatás Ganz gyári fejlesztését. A Ganz gyár 1897-ben megnyerte az olasz Valtellina vasút villamosítási tenderét. Kandó Kálmán terve és irányítása nyomán 1902-től mintegy harminc éven keresztül háromfázisú (két felső vezeték + a sín) vontatás valósult itt meg 3 kV, 15 Hz táplálással, amit külön erőmű állított elő.

Az első világháború után Kandó Kálmán a Ganz gyár keretében megalkotta Magyarország részére a világon is úttörő jellegű egyfázisú, 16 kV-os 50 Hz-es vasút villamosítási rendszert. Ennek legfontosabb jellemzője a normál hálózatról történő betáplálás volt, így külön erőművekre nem volt szükség. Magyarország villamos vontatási rendszere így az országos energiagazdálkodás szempontjai szerint alakulhatott ki. Kandó Kálmán az indukciós hajtó motor fordulatszám-nyomaték jelleggörbéjének a vontatáshoz törtnő illesztését a fázisszám, ill. a pólusszám változtatásával oldotta meg. E mozdonyokba ezért Kandó Kálmán fázisváltót épített be, amely megoldotta a sebességfokozatok kialakítását. …

Vissza a Magyarok oldalra
___________________