Liszt Ferenc

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Liszt Ferenc 1811. október 22-én született Doborjánban


A 19. század zeneművészetének egyik vezéralakja volt. Az ún. radikális romantika (Berlioz, Wagner, stb.) képviselõje és fáradhatatlan apostola, a berliozi programzene-elveknek folytatója és beteljesítõje. Utolsó korszakának mûveiben, minden megoldatlanságuk ellenére, olyan távlatokat nyitott meg, amelyekkel egyedül állt korának zeneszerzõi között, s amelyek a 20. században elsõsorban Bartók mûvészetében találtak igazi rokonságra és folytatásra. Mint zongoramûvész máig csodált fokra fejlesztette a zonogratechnikát, játékának ellenállhatatlan ereje és szuggesztivitása a legnagyobb elõadómûvészek közé helyezik.

A tehetséges fiú soproni és pozsonyi koncertje idején még 10 éves sem volt, de határozottan állt ki a közönség elé, és gyönyörű játékával olyan sikert aratott, hogy további zenei tanulmányaihoz magyar főurak ajánlottak föl ösztöndíjat.

Apjával 1822-ben Bécsbe ment, ahol Carl Czernynél és Antonio Salierinél tanult. Mestereinél igen jó kezekben volt zenei fejlődését illetően. A szerepléshez szokott gyermek Bécsben is koncertezett.

1823 májusában először lépett fel Pesten. Ősszel a Luigi Cherubini vezette párizsi Conservatoire-ban és így magánúton folytatta tanulmányait. Többek közt Ferdinando Paer zeneszerzést tanított az ifjú Lisztnek.

Párizs, “a fény városa” a pezsgő szellemi élettel minden művészre nagy hatással volt. Liszt további életét és fejlődését is döntően befolyásolta a francia főváros szellemi és művész elitje. Több európai országban is koncertezett virtuozitásával ámulatba ejtve közönségét.

Filharmónia: Liszt Ferenc


Az egyik esten, amit a szentpétervári udvarban adott – ahol mindig nagy szeretettel fogadták – Miklós cár, aki nem volt nagy zenebarát, szóba elegyedett egy hölggyel, és nem törődve Liszt játékával, egyre hangosabban beszélt. Liszt hírtelen abbahagyta a zongorázást, és otthagyta a hangszert.
- Miért fejezte be a játékot?
- Amikor az uralkodó beszél, mindenki másnak hallgatni kell – hangzott az elmés válasz.

Másik történet szerint: egy fiatal zongoristanő a nagyobb közönség reményében Liszt -tanítványaként hirdette magát berlini koncertje előtt. Mivel még életében nem látta a “mestert”, nagyon megrémült, mikor a koncert reggelén megpillantotta az újságban, hogy Liszt is Berlinbe érkezett. Felkereste a szállodában ahol lakott, és miután bevezették hozzá, sűrű könnyek között bevallott mindent és bocsánatot kért a művésztől. Liszt megkérdezte tőle, mit fog játszani, majd leültette a zongorához, és eljátszatta vele a darabokat. Ezután felhívta a figyelmét néhány részletre, megpaskolta az arcát és e szavakkal bocsátotta útra:
-Na, most már elmondhatja kedvesem, hogy Liszt tanítványa.

Csillagszemek: Találkozás Liszttel

Liszt Ferenc

Apja korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822-ben mutatkozott be az osztrák fővárosban, ahol Beethoven is felfigyelt rá.

Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, és ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy Liszt rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait, stb.), mellyel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. A programzene lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott és legbonyolultabb zenekari művekkel is megbirkózott, mint például Beethoven szimfóniái. Zongoraművei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett Liszt rengeteg esszét írt különböző témákról: zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések, stb.

Opera

* S.1, Don Sanche, ou le Château de l’Amour (1824-25)

Egyházi kórusművek

* S.2, Szent Erzsébet legendája (1857-62)
* S.3, Christus (1855-67)
* S.4, Cantico del sol di Francesco d’Assisi (1862, 1880-81)

Világi kórusművek

* S.67, Beethoven Cantata No. 1: Festkantate zur Enthüllung (1845)
* S.68, Beethoven Cantata No. 2: Zur Säkularfeier Beethovens (1869-70)
* S.69, Korúsművek Herder Megszabadított Prometeuszához (1850)

Szimfonikus költemények

* S.95, Poème symphonique No. 1, Ce qu’on entend sur la montagne (1848-49, 1850, 1854)
* S.96, Poème symphonique No. 2, Tasso, Lamento e Trionfo (1849, 1850-51, 1854)
* S.97, Poème symphonique No. 3, Les Préludes (1848)

Egyéb zenekari művek

* S.108, Eine Faust-Symphonie [első/második változat] (1854, 1861)
* S.109, Eine Symphonie zu Dante’s Divina Commedia (1855-56)
* S.110, Deux Épisodes d’apres le Faust de Lenau (1859-61)
* S.111, Zweite Mephisto Waltz (1881)
….
Zongora és zenekar

* S.120, Grande Fantaisie Symphonique (1834)
* S.121, Malediction (1833)
* S.122, Fantasie über Beethovens Ruinen von Athen (1837?, 1849)
* S.123, Fantasie über ungarische Volksmelodien (1852)
* S.124, Zongoraverseny No. 1. (1849, 1856)
* S.125, Zongoraverseny No. 2.(1839, 1849)
* S.125a, Zongoraverseny No. 3. (1836-39)
* S.126, Haláltánc [Feruccio Busoni: 'De Profundis'/végső változat] (1849, 1859)
* S.126a, Zongoraverseny “Magyar stílusban” (1885)

Kamarazene

* S.126b, Zwei Waltzer [2 darab] (1832)
* S.127, Duo (Sonata) – Sur des thèmes polonais (1832-35 ?)
* S.128, Grand duo concertant sur la Romance de M.Lafont Le Marin [első/második változat] (kb. 1835-37, 1849)

Tanulmányok

* S.136, Études en douze exercices dans tous les tons majeurs et mineurs [első változat, 12 darab] (1826)
* S.137, Douze Grandes Études [második változat, 12 darab] (1837)
* S.138, Mazeppa]] (1840)

Egyéb művek

* S.147, Variation sur une valse de Diabelli (1822)
* S.148, Huit Variations (1824?)
* S.149, Sept Variations brillantes dur un thème de G. Rossini (1824?)

Táncok

* S.208a, Waltz (A-dúr) (kb. 1825)
* S.209, Grande valse di bravura [az S214/1 első változata] (1835)
* S.209a, Waltz (E-moll) (1840)

Nemzeti témájú művek

Cseh

* S.234, Hussitenlied (1840)

Angol

* S.235, God Save the Queen (1841)

Francia

* S.236, Faribolo Pasteur and Chanson du Béarn (1844)
* S.237, La Marseillaise (1872?)
* S.238, La cloche sonne (1850?)
* S.239, Vive Henri IV (1870-80 ?)

Német

* S.240, Gaudeamus igitur. Concert paraphrase (1843, 1853)

Magyar

* S.241, Zum Andenken (1828)
* S.241a, Ungarische Romanzero [18 darab] (1853)
* S.241b, Magyar tempo (1840)
* S.242, Magyar Dalok: Magyar Rapszódiák [21 darab] (1839-47)
* S.242a, Rákóczi-Marsch [first version] (1839-1840)
* S.243, Ungarische National-Melodien [3 darab] (kb. 1843)
* S.243a, Célèbre mélodie hongroise (kb. 1866)
* S.244, Magyar rapszódiák [19 darab] (1846-86)
* S.244a, Rákóczi-Marsch [zenekari változat] (1863)
* S.244b, Rákóczi-Marsch [az S244a egyszerűsített változata] (1871)
* S.244c, Rákóczi-Marsch [közimert változat] (?)
* S.245, Fünf ungarische Volkslieder (Ábrányi) [5 darab] (1873)
* S.246, Puszta-Wehmut (A Puszta Keserve) (1880-86 ?)

Olasz

* S.248, Canzone Napolitana(1842)

Lengyel

* S.249, Glanes de Woronince (1847-48)
* S.249a, Mélodie polonaise [vázlat] (1871)
* S.249b, Dumka (1871)
* S.249c, Air cosaque (1871)

Orosz

* S.250, Deux Mélodies russes. Arabesques (1842)
* S.250a, Le rossignol (Alyabyev)(1842)
* S.251, Abschied. Russisches Volkslied (1885)

Spanyol

* S.252, Rondeau fantastique sur un thème espagnol, El Contrabandista (1836)
* S.252a, La Romanesca [first/second version] (kb. 1832, b. 1852)
* S.253, Nagy koncertfantázia spanyol dallamokra (1853)
* S.254, Spanyol rapszódia (1863)
* S.254x, Spanyol rapszódia (?)

Zongoraduettek

* S.256, Evőpálcika-téma variációk (1880)
* S.256a, Nottorno [valószínűleg nem Liszt írta] (?)

Művek két zongorára

* S.257, Grosses Konzertstück über Mendelssohns Lieder ohne Worte (1834)
* S.258, pathétique (kb. 1856)

Orgona

* S.259, Fantázia és fuga azAd nos, ad salutarem undam korálra, Giacomo Meyerbeer A próféta című operájából (1850)
* S.260, Präludium und Fuge über das Thema BACH (1855, 1870)
* S.261, IX. Pius. Pápahimnusz orgonára (1863)

Dalművek

* S.269, Angiolin dal biondo crin (Marchese C. Bocella) (1839, ?)
* S.270, Három Petrarca szonett (1844-45, 1854]
* S.271, Il m’aimait tant (1840?)

Egyéb kórusművek

* S.341, Ave Maria IV (1881)
* S.342, Le crucifix (Hugo) (1884)
* S.343, Sancta Caecilia (1884)
* S.344, O meer im Abendstrahl (Meissner) (1880)
* S.345, Wartburg-Lieder from Der Braut Willkomm auf Wartburg (Scheffel) (1872)

Recitatívók

* S.346, Lenore (Bürger) (1858)
* S.347, Vor hunder Jahren (F. Halm) (1859)
* S.348, Der traurige Mönch (Lenau) (1860)

Wikipedia: Liszt Ferenc

Liszt Ferenc

1. Liszt Ferenc (1811-1886): Magyar rhapsodiák = Rapsodies hongroises [Kotta] : pour piano seul / F. Liszt
2. Liszt Ferenc (1811-1886): [Ungarische Melodien] [Kotta] / Franz Liszt
3. Liszt Ferenc (1811-1886): Halloh! [Kotta] : Jagdchor und Steyrer : aus der Oper Tony / E. H. z. S. C. G. ; für das Pianoforte übertr. Franz Liszt
4. Liszt Ferenc (1811-1886): Ave Maria [Kotta] / Lied von Fr. Schubert ; für das Pianoforte übertr. von Fr. Liszt
5. Kocsis Zoltán: Zoltán Kocsis [DVD-felvétel] : La Roque d’Anthéron 2002 / Kocsis Zoltán
6. Liszt Ferenc (1811-1886): Die Zigeuner und ihre Musik in Ungarn / Franz Liszt ; deutsch bearb. von Peter Cornelius
7. Liszt Ferenc (1811-1886): Ungarische Rhapsodie Nr. 14 = Rhapsodie hongroise No. 14 [Kotta] : piano / Fr. Liszt
8. Liszt Ferenc (1811-1886): Ungarische Rhapsodie Nr. 15 = Rhapsodie hongroise No. 15 [Kotta] : piano / Fr. Liszt
9. Liszt Ferenc (1811-1886): Gesammelte Werke [Kotta] : für Klavier zu zwei Händen / Franz Liszt ; hrsg. von Ign. Friedman
10. Liszt Ferenc (1811-1886): Deux csárdás [Kotta] : pour piano / François Liszt
11. Liszt Ferenc (1811-1886): A halászfiú = Der Fischerknabe [Kotta] / Liszt Ferenc, Friedrich v. Schiller
12. Liszt Ferenc (1811-1886): 20 ausgewählte Lieder = 20 selected songs = 20 mélodies choisies [Kotta] / Franz Liszt ; rev. von Eugen d’Albert ; [English words by John Bernhoff]
13. Liszt Ferenc (1811-1886): Friedrich Chopin / Franz Liszt ; frei in’s Deutsche übertr. v. La Mara
14. Liszt Ferenc (1811-1886): [Années de pélerinage] [Kotta] : VII., Eglogue / F. Liszt
15. Liszt Ferenc (1811-1886): Verschiedene zyklische Werke = Various cyclical works [Kotta] / Liszt Ferenc ; hrsg. von Imre Sulyok, Imre Mezõ
16. Liszt Ferenc (1811-1886): 3 etudes de concert [Kotta] : pour piano : No.2 / Franz Liszt

SZTE Egyetemi Könyvtár — Online Katalógus: Liszt Ferenc

Liszt Ferenc h-moll szonátája

Liszt Ferenc pályafutásának 13 évét Weimarban töltötte, ahol zeneszerzői munkásságának legtevékenyebb időszakát élte meg. Ekkoriban született több híres szerzeménye, köztük a h-moll szonáta, mely a muzsikus egyik legsikeresebb és legérdekesebb darabja.

A mű univerzális, filozofikus jellege vitathatatlan és ez a tulajdonsága biztosítja helyét a zenetörténet legnagyobb alkotásai között.

Mindentudás Egyeteme: Liszt Ferenc h-moll szonátája

Liszt Ferenc

élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. 1875 márciusában Budapesten kinevezték a Zeneakadémia elnökévé. Készséggel segítette a magyar zenekultúra új központjának fejlődését, és szívesen vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.

Ő maga tulajdonképpen már a weimari letelepedés óta visszavonult a koncertezéstől, bár alkalmilag olykor még pódiumra lépett. Életcélját azonban végérvényesen a zeneszerzésben látta. A weimari évek alkotói termése jelentős mértékben eltér az egykori világjáró zongoravirtuóz műveinek stílusától. A tetszetős csillogás és ördöngös technika eltűnt ezekből a kompozíciókból, hogy helyet adjon az újat kereső – harmóniai szempontból egyre merészebb, formai szempontból egyre egyszerűbb, mondanivalóját tekintve egyre mélyebb – alkotásoknak. Az egy témára épült zongoraversenyek, a h-moll szonáta monumentális tömbje, a Haláltánc-változatok keserű hangja, a Faust-szimfónia drámai víziója egy-egy állomás e fejlődés útján. A kései zongoraművek: az utolsó Elfelejtett keringők, a végtelen magány ihletéből született vad és nyers Csárdások pedig egyre meredekebben ívelnek e muzsika kései örököse és folytatója, Bartók felé. Az a Liszt, aki 75 éves korában, 1886-ban Bayreuthban elhunyt, valóban közvetlen előde volt Bartóknak.

Fidelio: Liszt Ferenc Zeneszerző, zongoraművész

AMIT A HEGYEN HALLANI

1833-ban, két évvel azután, hogy Liszt Párizsban meghallgatta Berlioz Fantasztikus szimfóniáját, maga is elkötelezte művészetét a szimfonikus költemény új műfaja, a programzene új kifejezési formája mellett. 1834-ben így írt Berlioz Harold-szimfóniájáról: „A lélek meghatározhatatlan benyomásait egy kitűzött terv, amelyet a fül éppúgy fogad magába, mint a szem egy képsort, határozott benyomásokká formálja. A művész, aki ennek a műfajnak művelőjévé válik, abban az előnyben részesül, hogy valamennyi érzelmet, amit a zenekar oly erőteljesen ki tud fejezni, egy bizonyos költői folyamathoz kapcsolhatja.”

Az úgynevezett Hegyi szimfóniát Victor Hugo Ce qu’on entend sur la montagne című költeménye nyomán komponálta Liszt, korábbi vázlatait 1849-ben hangszerelte meg, majd a bemutató után 1854-ben átdolgozta a művet. A zenemű programját Liszt így fogalmazta meg: „A költő két hangot hall: az egyik mérhetetlen pompával zengi az Úr dicséretét — a másik tompa, telve fájdalommal, sírással és átkozódással. Egyiket a természet mondta ki, másikat az emberiség! A két hang addig küzd egymással, keresztezi egymást és olvad egybe, míg végül mindkettő áhítatos szemlélődésben oldódik fel és cseng ki.”

A „két hang” a szimfonikus költemény két „vezérmotívuma”.

Fidelio: Ország, világ Lisztet játszik

Liszt Ferenc

Élete vége felé, amikor a magyar portrékat (Széchenyi, Deák, Mosonyi) írta, utolsó rapszódiái, a Csárdás obstiné stb. feltűnő (s a német esztéták számára érthetetlen) módon, szokatlanul modern, rideg és szálkás hangot ütöttek meg. Liszt kompozíciói közül legfontosabbak: 1. Zenekari művek. Szimfonikus költemények: C’est Qu’on entend sur la montagne (V. Hugo nyomán), Tasso (Lamento e Trionfo), Les Préludes (Lamartine), Orpheus, Prometheus, Mazeppa (Hugo és Byron), Ünnepi hangok, Heroide funébre, Hungaria, Hamlet, Hunok csatája, Ideálok (Schiller), A bölcsőtől a sírig (Zichy Mihály). Ezekhez csatlakoznak: Dante-szimfónia, Faust-szimfónia, Két epizód Lenau Faustjából, Goethe-induló, Vom Fels zum Meer, Magyar ünnepi induló, Magyar roham-induló, Rákóczi-induló, Magyar Rapszódiák (1-6). 2. Zongoraművek: a) zenekarral: 2 versenymű (Esz- és A-dur), Haláltánc, Magyar fantázia 1852; b) zongorára egyedül: Concerto pathétique, h-moll szonáta, BACH fantázia és fuga, 2 ballada (Desz-dúr, h-moll), 2 legenda (Szt. Ferenc prédikációja a madarakhoz, Paulai Szt. Ferenc a vízen jár), 4 Mephisto-keringő, 2 polonaise (C-moll, E-dur), Trois grandes études de concert, 6 Grandes études d’aprés Paganini, 12 kötet Technische Studien, 3 kötet Années de pélerinage, Harmonies poétiques et réligieuses, Magyar arcképek, 20 rapszódia, Consolations. Ezen kívül számos kisebb mű, továbbá fantáziák, koncert-etűdök, feldolgozások, átírások, melyeknek nagy része a virtuóz játékosok technikai képességeinek próbaköve (ilyenek különösen a maguk idejében nagyon népszerű operák dallamaira írt fantáziák. Wagner műveiből készült átiratai, Schubert dalainak zongoraátiratai nagymértékben elősegítették e művek elterjedését. Mintaszerűek LISZT un. zongora-partitúrái, azaz zenekari műveknek zongorára való átdolgozásai, mint Beethoven 9 szimfóniájának zongoraátirata. Orgonaművei az orgonarepertoár törzsanyagához tartoznak. 3. Vokális művek: Esztergomi mise, Koronázási mise, 2 orgonás mise, a 13., 18., 23. és 137. zsoltár, Requiem. Oratóriumok: Szt. Erzsébet legendája, Krisztus.

Filharmónikusok: Liszt Ferenc

Liszt idézetek

“Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám.”

“Minden művészet egyazon forrásból ered.”

“Érezni és gondolkozni azért, hogy cselekedjünk: ez minden harmonikus élet törvénye.”

Citatum: Liszt Ferenc

Baka István: LISZT FERENC ÉJSZAKÁI

Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban, Mefisztó-keringő, Balcsillagzat, Gyászmenet

Szeged Egyetemi Könyvtár: Liszt Ferenc

Liszt Ferenc

legnagyobb szóló-zongoraművének bemutatása, a zene történet-szerű elbeszélésével,
lejátszható zenei részletekkel – Sokan tettük már fel a kérdést, nem is egyszer: Létezik-e igazság? Ha igen, hol lakozik? Mi az ember, és mi az életének az értelme?

Zongoraszalon: Liszt Ferenc: h-moll szonáta

Liszt Ferenc Társaság

A nagy magyar zeneszerző és zongoraművész nevét viselő – Liszt Ferenc Társaság több, még a Mester életében formálódó kezdeményezés után, 1893-ben alakult. A második világháborúig kisebb-nagyobb szünetekkel működött. 1973-ban, pártfüggetlen egyesületként, újjászületett. A rendszerváltás óta független, önálló, magyar kulturaápoló civil egyesület.

Liszt Ferenc Társaság: Liszt Ferenc Társaság

Vissza a Magyarok oldalra
___________________