Neumann János
Vissza a Magyarok oldalra
___________________
Neumann János (margittai Neumann János Lajos)
Budapesten született 1903. december 28-án.
Neumann János a XX. század legnagyobb hatású matematikusa volt. A matematika majd minden ágában új eredményeket ért el, és új matematikai diszciplinákat hozott létre. A világ számára mégis a matematikán kívüli tevékenysége révén vált ismerté. Neve a Manhattan-projekttel és a modern elektronikus számítógéppel is összekapcsolódott. A Financial Times 1999. december 24-i számában a XX. század emberének deklarálta.
Neumann János elemi iskolai tanulmányait magánúton végezte. A gazdag családi könyvtár 44 kötetes német nyelvû világtörténelem sorozata kedvenc olvasmányai közé tartozott, végig is olvasta, és hihetelen memóriájában “rögzítette” az anyagot. 11 éves korában, 1914-ben lett a fasori Evangélikus Gimnázium tanulója. Rácz László, a gimnázium matematikatanára, azonnal felismerte Neumann kiütköző matematikai adottságait, kapcsolatba lépett Kürschák Józseffel, és így az ifjú Neumann különleges oktatásban részesülhetett. Első tanára a korábban szintén csodagyerek Szegő Gábor volt, aki később a matematikai analízis világszerte elismert kiválósága lett. Szegő felesége szívesen mesélte, hogy férje könnyes szemmel jött haza a fiatal zsenivel való első találkozása után. Ortvay Rudolf fizika professzor és Fejér Lipót matematika professzor a Neumann család gyakori vendégei voltak. János matematikai tehetségének kibontakoztatásához kiváló matematikusi elmék járultak hozzá.
“Volt egy szeminárium Zürichben felsőbbéves hallgatóknak, ahol tanítottam, és Neumann az osztály tagja volt. Egy bizonyos tételhez értem, és azt mondtam, hogy nincs bebizonyítva, valószínűleg nehéz lehet. Neumann nem szólt semmit, de öt perccel később felemelte a kezét. Mikor magamhoz hívtam, odament a táblához és elkezdte írni a bizonyítást. Akkor kezdtem el félni Neumanntól.”
- Pólya György -
Pályájának egyik fontos állomása a göttingai Matematikai Intézet volt, amelyet akkor a világ tudományának és azon belül a matematikának a fővárosaként tartottak számon. Nem sokáig, mert az intézet élére a hitleristák egy nácit neveztek ki, ezt azonban a tudósok nagy része már nem várta meg, szinte valamennyien Amerikába emigráltak. A többségük Princetonba került. Talán – némi túlzással szólva – az amerikai tudomány voltaképpen ezzel, no meg, persze, a pénzével alapozta meg későbbi világhódító szerepét.
Neumann a mérnöktovábbképző intézetben (IAS, Institute for Advanced Studies) lett a matematika professzora (Amerikában mindmostanáig ő számít a legfiatalabb kinevezett professzornak). Ő volt a hat alapító professzor egyike Albert Einstein és Hermann Weyl mellett.
Neumannt egyszer megkérdezték, hogy mit tart legfontosabbnak matematikusi munkásságából. A kvantumechanika matematikai megalapozását tartotta annak. Az erről szóló örök értéket jelentő könyve 1932-ben jelent meg német nyelven. Ekkor Neumann már az Egyesült Államokban dolgozott.
Azután jött a háború. Neumann és a többi (főleg Európából menekült) tudós jelentkezett a Manhattan-terv végrehajtására, hogy – a németekkel versenyezve – elkészülhessen az első amerikai atombomba. Los Alamos kutatólaboratóriuma hamarosan Amerika legjobb koponyáinak lett a gyülekezőhelye. Neumann egyre többet foglalkozott alkalmazott matematikával, a témák egy részét a háború kínálta. Ilyen volt a ballisztika és a lökéshullámok tanulmányozása. Utóbbi a nukleáris bomba tervezésében is szerepet kapott. A megfelelő parciális differenciálegyenletek analitikus formában nem voltak megoldhatók, és a diszkretizált egyenlet numerikus kezelése óriási mennyiségű számolást kívánt. Ez hagyományos kézi számolással, vagy az akkor már létező egyszerű mechanikus, vagy elektronikus gépek segítségével nem volt elvégezhető. Így fordult Neumann János figyelme a számolóberendezések felé. Több olyan ötlete volt, ami számolóberendezéseket olyan mértékben forradalmasította, hogy az ő nevéhez kötik a modern, tárolt programmal vezérelt elektronikus számítógép létrehozását. Felesége volt az első számítógépprogramozók egyike. A neumanni elvek még ma is felfedezhetők számítógépeink működésében.
Neumann az aberdeeni vasútállomáson 1944-ben ismerkedett meg Hermann Goldstine-nal, aki hadnagyi rangban – matematikusként – a szomszédos aberdeeni kísérleti lőtéren a lő- és bombázási táblázatok számításait irányította. Elmondta, hogy a hadsereg a Pennsylvaniai Egyetemen egy elektronikus számolóberendezés, az ENIAC kifejlesztésén dolgozik, s azt 1000 művelet/ másodperc sebességűre tervezik. Neumann-nak épp egy ilyen gépre volt szüksége. Elment, megnézte, s egy év múlva már a számítógépprojekt igazgatója volt.
Az ENIAC már részben az ő közreműködésével készül el, sőt 1947 júliusától át is alakítják, de az igazi új típusú gép az EDVAC lesz. Ezt írja le az 1945-ben megjelent híres műve „First Draft of a report on the Edvac” amelyben megfogalmazza a „Neumann-elveket”. A tanulmány óriási népszerűséget szerzett a szakemberek körében, s Cambridgbe-ben (Anglia) ez alapján tervezték és építették meg az EDSAC nevű gépet. Ugyanebben az időben nevezik ki a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója, ahol az emberi agy működését modellező gépeket próbálnak tervezni. Ezt a posztot haláláig ellátta.
Goldstein-nel közösen megtervezik minden mai számítógép közös ősét az IAS-t, amelyben már nagyon sok újítást is bevezet. Az aritmetikai műveleteket már párhuzamosan hajtatja végre, így egy gyorsabb (40-szeres sebesség) és olcsóbb számítógépet sikerült építeni. Kevesebb elektroncső kellett, kevesebb energia fogyott és persze kisebb is lett. Új típusú memóriát alkalmaztak (Williams-csöves lett) és új típusú utasításrendszert dolgozott ki. Egyre-másra jelentek meg az IAS-klónok az USA-ban: ILLIAC, MANIAC, JOHNNIAC.
Munkatársai közül John W. Mauchlyval és Prespert J. Eckerttel nem alakult ki igazán jó viszonya, ugyanis megtiltja elméletének szabadalmi védelmét, mert állítása szerint:
„A számítógép nem egy vagy több ember tulajdona, hanem az egész emberiségé.”
1955-ben kinevezik az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjává, ami a legmagasabb rangú megbízatás egy tudós számára.
A megfeszített munkában az egyik legsúlyosabb betegség, a rák támadja meg (amelyet valószínűleg az atombomba kísérletek során szerzett), s amikor 1956-ban megkapja a legmagasabb kitüntetést az Egyesült Államokban, már csak tolókocsiban tudja átvenni, s nem sokkal később 1957. február 8-án meg is halt Washingtonban.
Neumann Jánost számos tudományterület képviselői tartják nagynak, tevékenységének nyoma a matematika mellett ott maradt a kvantumfizikában, a statisztikában, a közgazdaságtanban, a tudomány számítási módszereiben, a hidrodinamikában, az aszrofizikában, az információelméletben, az automataelméletben, a számítógéptudományban, a meterológiában, a játékelméletben, a mérnöki szakértésen, és feltehetően további területeken. Bár nem volt Nobel-díjas, több tudomány Nobel-díjára is érdemes lett volna. (Az ő korában közgazdaságtanból még nem volt Nobel-díj, matematikából és számítástechnikából pedig ma sincs.)
Lax Péter: “Zsenialitása a matematikában gyökerezett, és valami szédületes józan ésszel párosult matematikai gondolkodásmód hatotta át észjárását az élet minden területén”.
“A matematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem megszokja.”
- Neumann János -
Neumann János
· (a magyar) Matematikai és Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja (1938)
· Nemzeti Tudományos Akadémia (USA) tagja
· Atomenergetikai Bizottságának (USA) tagja (1955-57)
· Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja
· Academia dei Lincene tagja
· Holland Királyi Akadémia tagja
· Perui Tudományos Akadémia tagja
· Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja (1940)
· Amerikai Matematikai Társaság elnöke (1951-1953)
· Princetoni Egyetem tiszteletbeli doktora (1950)
· Harvard Egyetem tiszteletbeli doktora (1950)
· Isztanbuli Egyetem tiszteletbeli doktora (1952)
· Case Műegyetem tiszteletbeli doktora (1952)
· Marylandi Egyetem tiszteletbeli doktora (1952)
· Müncheni Műegyetem tiszteletbeli doktora (1953)
· Fermi-díj (1956)
· USA-érdemrend (1947)
· Eistein-érem (1956)
· USA Szabadság Érem (1956)
Kovács Győző: Ki volt Neumann János?
Petz Dénes: Neumann János tudományos öröksége
Szemelvények: Nagy Ferenc: Neumann János és a “magyar titok” a dokumentumok tükrében
Sulinet: Neumann János
TVN.hu: Neumann János, Az évszázad embere
Magyar Szabadalmi Hivatal: Neumann János
Sasovits: Neumann János
Wikipedia: Neumann János
Világhíres feltalálóink: Neumann János matematikus 1903-1957
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság: Neumann János életrajza
OK.hu: Neumann János
Vissza a Magyarok oldalra
___________________