Oláh György

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Oláh György Budapesten született 1927. május 22-én

Magyar származású amerikai kémikus, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.

Középiskolai tanulmányait a Piarista Gimnáziumban végezte.


“Budapest egyik legjobb gimnáziumába, a Piarista Gimnáziumba jártam. Szigorú, magas követelményű tananyaga volt, és nagy súlyt helyezett a humán tárgyakra: 8 évig tanultunk latint, továbbá németet és franciát. Jóllehet volt egy kiváló természettan tanárunk, aki később a budapesti egyetem professzora lett, nem emlékszem, hogy ebben az időben különösebben érdekelt volna a kémia. A humán tárgyak, történelem, irodalom stb. iránt érdeklődtem. Szenvedélyesen olvastam (még mindig sokat olvasok). Azt hiszem, káros a kiegyensúlyozott, átfogó tanulmányok szempontjából, ha az ember túl korán kötelezi el magát valamelyik speciális tudománynak. Talán nem volt olyan nagy öröm az iskolában latinul olvasni a klasszikusokat, mint érettebb korban lett volna, de később kevés tudósnak van ilyesmire ideje. És még valami, ami szerintem igen-igen fontos. Ha el akarjuk kerülni hibáinkat, amelyek persze szép számmal adódnak, tartsunk barátokat, akik hajlandók időt és energiát áldozni fölfedezéseink, kísérleteink ellenőrzésére. Vagy még jobb, ha ellenségeket tartunk. Egy ellenség hosszú időt és fejtörést hajlandó arra áldozni, hogy megkeresse legapróbb hibáinkat is, és még csak nem is tart igényt ellenszolgáltatásra. A baj csupán az, hogy kevés manapság az igazán tehetséges ellenség. A másik baj pedig az, hogy a legjobb ellenségekből később barátok válhatnak, amitől lelohad a lelkesedésük. Én is így vesztettem el a legjobb ellenségeimet. ”
- Oláh György -

A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, 1949-ben doktorált, majd az egyetemen tanított.

“A háború után úgy döntöttem, hogy bár érdeklődésem nem irányalt elsősorban a természettudományok felé, valami praktikusabb területet kell keresnem. Nem tudom, hogyan történt, de amikor az első egyetemi kémiai kurzusomra jártam, szerelembe estem a kémiával. Hogy miért esik valaki szerelembe? Erre nincs recept. Biztosan láttam benne valamit, ami számomra érdekes volt.

A Műegyetem kémia-épülete akkor is a Duna-parton volt. Budapest ostroma alatt nagyon szétlőtték. Ablakai nem voltak, és a falak is erősen sérültek. Jóformán semmi nem maradt belőle. De fiatalok voltunk, telve lelkesedéssel, törekvéssel, részt vettünk a romeltakarításban, és próbáltunk létrehozni egy helyet magunknak, ahol elkezdhetjük a munkát. Amíg az ember fiatal, hegyeket képes elhordani. A kutatás ma is így megy. Vannak jó csapatok, kiváló műszerek, jól képzett kollégák, és ez persze mind sokat segít. De ha az embernek nincs egy jó ötlete, amin dolgozik, akkor mindez nem ér semmit.”
- Oláh György -

A szerves kémia érdekelte különösen, és a szerves kémia legrangosabb magyarországi professzorának, Zemplén Gézának kutatási asszisztense lett. 1954-1956 között a szerves kémia tanszék vezetője és a MTA újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetének társigazgatója volt.

Az 1956-os forradalom után családjával együtt Londonba emigrált, majd Kanadába költözött.

“1949-ben feleségül vettem Lengyel Juditot, ez életem legszebb eseménye volt. Kora ifjúságunktól ismertük egymást, és most már több, mint 45 éve élünk boldog házasságban. Jutka kezdetben laboránsként dolgozott a Mûszaki Egyetemen. Házasságunk után jelentkezett az egyetemre kémiát tanulni. Valószínûleg ô emlékszik jól arra, hogy teljes mértékben én voltam felelõs ezért a lépésért, ô csak hajiandó volt követni bolondos férjét, aki alighanem azt hitte, aligha van élet a kémián kívül. Számomra az tûnt a legkívánatosabbnak, hogy a férj és feleség pontosan értse egymás munkáját, esetleg dolgozzanak is együtt. Idôsebb fiam, George John (György János) Budapesten született 1954-ben. Miután 1956 decemberében elmenekültünk Magyarországról, december végén Londonba jutottunk, ahol a feleségem rokonai éltek. Végül is 1957 tavaszán továbbköltöztünk Kanadába, Montrealba; itt lakott anyósom a háború után. Kivált Christopher Ingold és Adexander Todd nyújtott segítséget egy fiatal, lényegében ismeretlen, magyar, menekült vegyész számára, amit soha sem fogok elfelejteni, és amiért örökké hálás maradok.”
- Oláh György -

1965-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Clevelandban kapott munkát, a Case Western Reserve University-n. 1971-től amerikai állampolgár lett. 1977-től Kalifornia államban él, ahol a Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) tanít. Még 1977-ben kinevezték az egyetem Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991 óta a Los Angeles-i Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute) igazgatója.

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteletbeli tagjává választotta.


Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, e területen végzett munkájáért a Svéd Tudományos Akadémia 1994-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazta.

“A Nobel-díj minden tudós számára a legnagyobb kítüntetés de úgy érzem, ez összes régi és mai diákom és munkatársam (akiknek száma közel 200 már) elismerése is, akik a hosszú évek során odaadó, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak közös erôfeszítéseinkhez. A díj elismeri a szerte a világon élô sok kolléga és barát alapvetô hozzájárulását a kémia egy olyan ágához, mely nem gyakran kerül az elismerés reflektorfényébe.”
- Oláh György -

“Ha jól emlékszem, 1962-ben történt, hogy Amerikában rendeztek egy kémiai konferenciát, amelyen Oláh György előadást tartott abból a témából, amin éppen dolgozott. Az előadás után a konferencián elnöklő Nobel-díjas kutató félrehívta Oláh Györgyöt, és azt mondta neki: – George, nagyon jól ismerjük magát, maga kiváló kutató, nagy jövőt jósolunk magának. Éppen ezért kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni, hogy amit most hallottunk magától, az egy veszedelmesen kétséges teória. Ne vigye be a tudományos közvéleménybe.
Nos, ez volt az a veszedelmes teória, amiért Oláh György később megkapta a Nobel-díjat.”
- Rabó Gyula -

“A Nobel-díj után a legtöbb ember ül a babérjain, élvezi az elismerést, utazik, előadásokat tart. Egy ilyen nagy kitüntetés sok esetben a tudományos munkásság végét is jelenti. Nálam ez nem így volt”
- Oláh György -

Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFA) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiaforrások: (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. A direkt metanolos tüzelőanyagcella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá egy úgynevezett polimer elektrolit membrán segítségével. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál. A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.

A jövő energiája – Magyarország nagy lehetősége?
Oláh György szerint a jövő nagy lehetősége a metanolra épülő gazdaság, az 1,3 milliárd lakosú Kína például egy 20 évre szóló, több mint 140 milliárd dollár összegű program révén indítja el metanol üzemei felépítését. Magyarország számára is nagy jelentőségűek lehetnének a metanolt előállító üzemek, hisz a metanol gyártása részben a szén-dioxid megkötésén alapul, a szén-dioxid pedig nagy mennyiségben tör fel a mélyből például az itteni termálvizek “kísérő termékeként”.

Oláh György professzor a növényi eredetű bioüzemanyagok termesztésével nem ért egyet, mert amint az látható, jelentős élelmiszerár-emelkedést hozott az efféle gyakorlat. Az Egyesült Államokban hatalmas területen kukoricát termesztenek, másutt más növényből állítanak elő üzemanyagot. Sok energiát igényel ez a folyamat, csökken az élővilág sokszínűsége, ráadásul nem jelenthet érdemi megoldást. Oláh György szerint a kínai kormány helyesen döntött úgy, hogy nem állít elő rizsből üzemanyagot – ott a rizs az élelmezésre kell. Ezzel szemben Peking a közelmúltban helyesen határozott úgy, hogy száz, metanolt előállító üzemet hoz létre – az alapanyag ott a szén lenne.

Oláh György támogatja, hogy Budapestre kerüljön az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) – ennek érdekében támogatólevelet írt Brüsszelbe. Magyarországnak ugyanis igen jelentős a részesedése a világ tudományában és technológiájában. Szerinte logikus lenne, hogy ezt az intézményt Brüsszel idehozza.

“Az a legfontosabb, hogy az ember mindig tartsa nyitva a szemét. Szent-Györgyi Albert mondta egyszer, hogy a kutatás lényege az, hogy valamit néz az ember-, amit már sokan néztek előtte-, de ő lát valami mást benne, mint a többiek. Én tehát azt tartom, hogy az ember mindig tartsa nyitva a szemét, és ne fogadjon el dogmákat.”
- Oláh György -

“Elég sokat publikáltam életemben. Körülbelül ezerkétszáz publikációm jelent meg huszonnégy különböző területen. Hogy miért érdekelt engem ennyi különböző terület, ezt meg kell magyaráznom. Nem akarom összehasonlítani magam Picassóval, én egy egyszerű kémikus vagyok, de ő is különböző stílusban, különböző témákat festett élete során. Ez természetes. Nem lehet mindig ugyanazon dolgozni, mert megunja az ember. Sokkal izgalmasabb, ha időnként új területeket vizsgál az ember.”
- Oláh György -

KFKI: George A. Olah – Oláh György

Origo: Élet a kőolaj után – Oláh György Nobel-díjas kémikussal beszélgettünk

Magyar Virtuális Enciklopédia: Oláh György

Magyar Tudományos Akadémia: Az MTA tagjai: Oláh György

Sulinet: Oláh György

MiMi: Oláh György

Wikipedia: Oláh György

Debreceni Egyetem: Dr. Oláh György, Nobel-díjas kémikus díszdoktori avatása a Debreceni Egyetemen, 2003. június 21.

KFKI: Oláh György – A savak szerelmese

AgrárHírek: Oláh György a metanolgyártás mellett

Konferenciakalauz: Oláh György Előadása a metanolgazdaságról

Greenfo: Nobel-díjas tudóssal tárgyalt a zöldtárca vezetése

Greenfo: Oláh György: szén-dioxidból készülhet az üzemanyag

Mindentudás Egyeteme: Oláh György átvette korábbi kitüntetését a köztársasági elnöktől

KULTURÁLIS INNOVÁCIÓS ALAPÍTVÁNY: Oláh György – Gooppert, Alain – Prakash, G. K. Surya: Kőolaj és földgáz után: a metanolgazdaság

Vissza a Magyarok oldalra
___________________