Simonyi Károly

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Simonyi Károly (Charles Simonyi)

Budapesten született, 1948. szeptember 10-én.

Szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója. Ő a második magyar, aki az űrben járt, egyben az ötödik űrturista a világon.

Apja Simonyi Károly fizikus, a Budapesti Műszaki Egyetem fizikaprofesszora, egy részecskegyorsító tervezéséért Kossuth-díjat kapott. A fizika kultúrtörténete
című lebilincselő műve, 1978-ban jelent meg először, azóta több kiadást megélt és idegen nyelvekre is lefordították.


17 éves korában hagyta el hazáját és először Koppenhágában dolgozott programozóként, majd 1968-ban az Egyesült Államokba költözött.

Beiratkozott a Kaliforniai Egyetemre Berkeley-be ahol 1972-ben B. S. fokozatot szerzett mérnöki matematikából, “Statisztika és matematika” szakirányon. Együtt tanult itt Gordon E. Moore-ral (Moore-törvény), Gróf Andrással (Andrew Grove, az Intel későbbi főnöke) és Andrew Tanenbaum-mal, a Minix megalkotójával. Ezután a Stanford Egyetemen tanult tovább, és 1977-ben doktorált számítástudományból, disszertációjában a metaprogramming nevű programfejlesztés-módszertannal foglalkozott
1972-től 1980-ig dolgozott Xerox Corp Palo Alto Kutatási Központjában (PARC),
ahol megalkotta az első WYSIWYG szövegszerkesztőt, a Bravo-t.

Simonyi 1982-ben lett amerikai állampolgár.

Még az előző évben csatlakoztatott egy induló vállalkozáshoz, amit Microsoft-nak hívtak és ahol 20 éven keresztül szoftvert fejlesztett. A Microsoft-nál alkalmazásfejlesztési igazgató, főépítész, főmérnök lett és ő vezette azokat a csapatokat, akik kifejlesztették Microsoft Word-öt, a Microsoft Excel-t, valamint további sikeres szoftvereket.

“Amikor 1980-ban először találkoztam Bill Gates-szel, a MICROSOFT főleg nyelveket adott el. 1981-ben az lett a feladatom, hogy megszervezzem a felhasználói rendszerek készítését és terjesztését. Bill megegyezett az IBM-mel, hogy a PC-k a MICROSOFT MS-DOS rendszerét fogják használni. Az én feladatom ezeknek a felhasználói operációs rendszereknek a kifejlesztése volt. Akkor már terjedtek a szövegszerkesztők és spreadsheetek, akkor még a LOTUS vetélytárs volt. A MICROSOFT-nál nekem kell irányítanom a felhasználói rendszerek fejlesztését és terjesztését. A MULTIPLAN, WORD, EXCEL, CHART és WORKS fejlesztését én vezettem, a WINDOWS kifejlesztésében is tanácsadói szerepem volt. Később az ACCESS adatbázis fejlesztésében vettem részt, most pedig a programozói nyelvek jövőjét kutatom. A címem c h i e f a r c h i t e c t lett, ez egy kicsit komikusan hangzik, mintha Amenhotep lennék, a főépítész Dzsozer fáraó mellett.”
- Simonyi Károly -

Simonyi váratlanul 2002 augusztusában elhagyta a Microsoftot a megalapította az Intentional Software Corp.-t ( Bellevue-ben, Washington államban), ami egy teljesen újszerű programozási metódussal, az intentional programminggel foglalkozik:

IntentSoft: Welcome to Intentional Software™

“Ma mindenki a programozási nyelveken dolgozik, és azon vitatkoznak, melyik a jobb. Közben elfelejtjük, hogy mi is volt maga a probléma, amit programozni kell. Mi olyan problémanyelveket fejlesztünk ki, amelyeken a nem programozó szakértők is ki tudják fejezni, hogy mi is a probléma, vagy – és ez még fontosabb – hogy a probléma hogyan változik évről évre. A programozóknak ezek után nem kell törődniük a probléma részleteivel – ami tulajdonképpen őket nem is érdekli és nem is nagyon értenek hozzá -, hanem a problémanyelvek fordításával járulnak hozza a fejlesztéshez. Így mindenki nyer.”
- Simonyi Károly -

Már gyermekként is rajongott az űrhajózásért. Meghatározó élmény volt számára, amikor 1963-ban megnyerte az akkori keleti blokk egyik ifjúsági versenyét, a “Fiatal Asztronautát”. Így kijutott Moszkvába, s személyesen találkozhatott az első szovjet űrhajósok egyikével, Pavel Popovich-csal, akire akkoriban az egész világ hősként tekintett.

Tanult pilóta, 2 000-nél is több repült órával rendelkezik.

2007. április 7-én, közép-európai idő szerint 19 óra 31 perckor indult a Szojuz TMA–10 űrhajóval 11 napos űrutazására a Nemzetközi Űrállomásra. A repülésre való felkészülést 2006. szeptemberben kezdte el Csillagvárosban.
A „második magyar kozmonauta”, aki egyben az ötödik űrturista és a 12. „látogató expedíció” egyetlen részvevője, többféle kutatómunkát is végzett az ISS fedélzetén.

Az űrutazás előtt a CNN hírtelevíziónak Simonyi úgy nyilatkozott: „az orosz technikában és az orosz mérnökök szaktudásban megbízom, tisztelem őket a munkájukért, de a szovjeteket ki nem állhattam”.

A kéthetes űrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az űrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött időt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minőség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miért fordult fejjel lefelé az ISS-sel való összekapcsolódás utáni hétfő éjjeli első video-összeköttetés alkalmával, s beszélt ebben a pózban lebegve szeretteivel, az 58 éves magyar származású amerikai űrturista így válaszolt: “Természetesen az volt a szándékom, hogy bemutassam: nem közönséges helyen vagyunk, hanem olyan helyen, ahol mások az állapotok, így nincs fönt és lent. Azt akartam bemutatni, hogy az, hogy mindenki olyan egyenesen áll, nem volt teljesen igaz.”

2008 februárjában Simonyi 15 év házasság után elvált feleségétől Martha Stewartot-tól. 2008. augusztus 8-án Simonyi elvette Lisa Persdottern-t, egy svéd milliomos lányát, aki 32 évvel, fiatalabb nála. A pár november 22-én kelt egybe egy privát szertartás keretében Gothenburgben, Svédországban a legközelebbi barátok körében, jelen volt többek között Bill Gates is.
Simonyi az egyedi gyártású Skat nevű szuper jacht tulajdonosa. A jacht méreteireés felszereltségére jellemző, hogy helikopter-leszállóval is felszerelték.

Rendelkezik egy saját F-5-ös Tiger vadászrepülőgéppel is.

Van egy háza a Washington megyei Medinában: “Villa Simonyi”, ami egy nagyon modern épület. Wendell Lovett építész tervezte, Simonyi itt rendezte be gyűjteményét, Roy Lichtenstein és Victor Vasarely festményeiből.

Vagyonát egymilliárd dollárra becsülik az amerikai újságírók, a világ leggazdagabb programozója, s minden bizonnyal a valaha élt leggazdagabb magyar származású ember.

A Charles Simonyi Fund for Arts and Sciences évente körülbelül nyolcmillió dollárral támogat különböző intézményeket és díjakat a világon.

“Ha Magyarországon a cégbíróságok jobban működnének, annak nagyon pozitív hatása volna az informatika fejlődésére. Gyors visszacsatolásra van szükség: kis cégek gyorsiramú legitimálására, kibontakozására. Az informatikában hetente változik a helyzet. Ha jó az alapötlet, a cég majd nagyobbá válik. Ha rossz az ötlet, a cégnek hamar össze kell dőlnie, hogy új vállalkozás indulhasson. Ez a creative destruction (alkotó rombolás). Ha a cégbíróság lesimítja, lecsillapítja a dinamikát, ezzel kiiktatja a visszacsatolást. Figyelni kell, mert a kis dolgokat is jól kell csinálni. Ha valakinek van egy ötlete és 200 dollárja, és ezzel 5 perc alatt elindíthat egy vállalatot, az nagyon jó a viharosan fejlődő informatikában.”
- Simonyi Károly -

“Az Interneten és a virtuális realitáson kívül még az az új irányzat fontos, hogy az informatika sok megszokott műszaki eszközt átalakít, ezáltal olcsóbbá és hatékonyabbá téve azokat. Például a modern autómotorban a gázpedál állása, a főtengely pillanatnyi állásszöge, de még a henger levegőjének hőmérséklete és a befecskendezett üzemanyag sűrűsége is mérhető software által. Az automatika azután ennek megfelelően kiadja a parancsokat a gyújtógyertyáknak és az üzemanyagot befecskendező pumpáknak. A miniatürizált űrszondákon is a számítógép méri a szonda állásszögét (egy pörgettyűhöz viszonyítva, vagy egyes csillagok fényét figyelő fotocellával). Ennek alapján az automatika parancsot ad a finom fúvókáknak, hogy milyen irányban mennyi gázt fújjanak ki. Ez stabilizálja a szonda térbeli állását. Számtalan más példát is említhetnék, az ink-jet nyomtatót vagy a lámpa fényességét világosságtól függően tompító kapcsolót. Mindezek a példák mutatják, hogy működési elvben nincs különbség, csak a számítógéphez kötött beviteli és kiviteli hardware más és más.”
- Simonyi Károly -

Magyar Tudományos Akadémia Charles Simonyi székfoglalója

Kisalföld: Simonyit Eszterrel lövik ki az űrbe

Szeghalmi Balázs: Top 12 – a legérdekesebb történetek Charles Simonyi életéből

ORIGO: A Nemzetközi Űrállomás láthatósága Simonyi Károly repülése idején

ORIGO: Nagyszerű keret volt, hogy új dolgokat tanuljak – interjú Simonyi Károly űrutazóval

Bánhegyi Zsolt: Simonyi Károly

Wikipedia: Simonyi Károly

Görhöny Attila: Simonyi Károly – a földön

Fizikai Szemle, Marx György: FIATALOKKAL ÉRDEMES KEZDENI
beszélgetés Charles Simonyival a sikeres magyarok MAGYARORSZÁG-2000 kongresszusán Budapesten, 1996

SG.hu: Charles Simonyi Magyarországon

Simonyi másodszor is az űrben

Charles Simonyi március 26-án, csütörtökön ismét elindul a Nemzetközi Űrállomásra, s ezzel ő lesz az első űrturista, aki másodszor is elhagyja bolygónkat. Útja során újabb vizsgálatokat végez a magyar Pille dózismérővel, és rádiókapcsolatba lép hazai rádióamatőrökkel.

ORIGO: Sikeresen startolt a Simonyit szállító Szojuz-űrhajó

A Charles Simonyit is szállító Szojuz-űrhajó március 28-án (szombaton), közép-európai idő szerint 14:05-kor dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson, a Discovery űrrepülőgép pedig 20:13-kor landolt a Kennedy Űrközpont területén.

ORIGO: Simonyi dokkolt, landolt a Discovery

A sebesség a legérdekesebb az űrutazásban – mondta Charles Simonyi magyar származású amerikai űrturista a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről diákok kérdéseire válaszolva.

168óra: Elszabadulni a Földről,
Simonyi terepszínűnek látta a Dunát

Magyar szó az űrben: Charles Simonyi ismét hazaüzen

Az amatőrrádiós kapcsolatok szervezése már tavaly ősszel elkezdődött. A szervezők nem szerették volna szimplán megismételni a két évvel ezelőtti gyors bejelentkezést és diákkérdéseket, hanem valami újat szerettek volna kipróbálni. Bacsárdi László, a rádiókapcsolatok sajtófelelőse a Független Hírügynökségnek elmondta: idén is arra törekedtek, hogy a Kárpát-medence minél több részén teremtsenek lehetőséget az űrhajóssal való kapcsolatra …

Délmagyar: Charles Simonyi ismét hazaüzen

Ez a sebesség elképesztő – Simonyival beszéltek diákok

Köszönöm szépen, akkor rögtön kezdhetjük is! – hallatszott Charles Simonyi vasárnap délután a Puskás Tivadar Távközlési Technikum előadótermében. Az űrturista elmondta, hogy a csillagokat jól látja, de a Tiszát nehezen vette észre. A sok munka mellett alig van ideje olvasni, és nehezen szokta meg, hogy a lerakott tárgyak nem maradnak a helyükön.

A szegedi Kapócs János kérdésére – Mit tart legérdekesebbnek a világűrben? – a következőt válaszolta: “Szerintem – persze a súlytalanságon kívül – a sebesség nagyon érdekes. Az, hogy néhány perccel ezelőtt még New York felett voltam, most pedig Magyarországon megyek át. Már a Fekete-tengernél tartunk, és még csak egy perce beszélünk. Ez a sebesség egészen elképesztő.” …

Origo: Simonyival beszéltek diákok

Újra a Földön Charles Simonyi

Szerencsésen földet ért szerdán Kazahsztánban a Charles Simonyit és két másik űrhajóst szállító orosz űrhajó. A Szojuz TMA 14-es közép-európai idő szerint szerda hajnalban vált le a Nemzetközi Űrállomásról, és a terveknek megfelelően délelőtt 9 óra 16 perckor ért földet.

A három űrhajóst a földi személyzet segítette ki az orosz űrhajóból a földet érés után. Charles Simonyi, az amerikai Michael Fincke és az orosz Jurij Loncsakov mosolyogva ült a leszállási hely mellett kék takarókba burkolva, miközben orvosok vizsgálták őket. A NASA TV élő felvételei szerint mindhárman jól vannak, és kedélyesen beszélgettek a fogadásukra érkezett emberekkel, élvezve a napfényes, de hideg időt …

Simonyi egy nap késéssel landolt Kazahsztánban

A kellemetlen időjárás miatt módosított leszállóhelyen, és egy nappal később, április 8-án 9:16-kor landolt a Szojuz TMA-13 űrhajó, fedélzetén Charles Simonyival és két űrhajós társával.

Charles Simonyi űrturista, Mike Fincke parancsnok és Jurij Loncsakov mérnök a Szojuz TMA-13 űrhajó fedélzetén ma hajnalban, azaz április 8-án 5:55-kor vált külön a Nemzetközi Űrállomástól. A leválást követően az űrállomástól eltávolodott az űrhajó, majd 8:24-kor 2 perc 21 másodperc hosszú fékezést hajtott végre.

A leszállást eredetileg keddre tervezték, de a landolás helyét a kellemetlen időjárás miatt megváltoztatták. A korábbi célterülettől 300 kilométerrel délkeletre eső új kazahsztáni leszállóhely eléréséhez később kellett fékeznie az űrhajónak, és ennek megfelelően egy nappal eltolódott a landolás időpontja …

Origo: Simonyi egy nap késéssel landolt Kazahsztánban

Vissza a Magyarok oldalra
___________________