Szent-Györgyi Albert

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án

Magyar biokémikus, 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint és jelentős szerepet játszott a citrát-kör felfedezésében.

Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.


Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Külföldi egyetemeken: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott.

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi — és tőle függetlenül J. Tillmans — a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.

Magyarországra az első Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert hozta haza 1937-ben. Az élettani-orvosi Nobel-díjat “a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” nyerte el. A Nobel-érmet ma is szülővárosában, Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A Nobel-díjjal kapott 208 gramm súlyú és 66 mm átmérőjű aranyérmet a svéd fővárosból a szegedi egyetemen lévő kutatólaboratóriumába vitte, és itt tartotta a II. világháború kitöréséig. Amikor 1939 őszén a Szovjetunió megtámadta Finnországot, Magyarországon segélyakció indult, és a világhírű tudós a finn nemzet támogatására aranyérmét adta oda. A Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója, gróf Zichy István kezdeményezésére Wilhelm Hilbert helsinki vállalatigazgató az értékes darabot megváltotta, és 1940. júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A nevezetes sorsú Nobel-aranyérmet a széles közönségnek először 1993-ban mutatták be.

“Este a feleségem paprikát adott vacsorára. Nekem nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Akkor jutott eszembe, hogy én ezt a növényt még sosem próbáltam ki. Azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba, ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel megtudtam, hogy ez paprika a C-vitaminnak egy kincses háza. Pár héttel később másfél kg vitamin volt a kezembe, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek a kútforrását.”
- Szent-Györgyi Albert -


“A Nobel-díj elnyerése után külföldön meghívják, díszdoktorrá avatják, különböző egyetemek stb., és egyszer csak jön egy távirat a Kormányzó Úr főméltóságától is, hogy személyes kihallgatásra hívják. Ottan megtudta azt, hogy Corvin-láncot fog kapni. Szent-Györgyi bemegy a kormányzóhoz, az, kezet fog vele, nyakába akasztja a Corvin-láncot, elkezdenek beszélni, csakhamar hátaslovakra terelődik a szó. Horthy Miklós szeretett fehér lovon bevonulni különböző alkalmakkor, és ahogy nekem Szent-Györgyi mesélte 81 néhány éves korában, ő Cambridge-ben szokott rá a lovaglásra, mert Angliában illett lovagolni. Így elbeszélgettek, nagyon belemelegedtek, hogy melyik fajta lónak mik az előnyös tulajdonságai. Egyszercsak krákog a szárnysegéd, lejárt a 15 perc, Szent-Györgyi még egyszer megköszöni a kitüntetést. Kimennek, a szárnysegéd azt mondja, bocsánatot kérünk, a következő kitüntetett egy lótenyésztő, és a Kormányzó Úr nyílván összekeverte a személyeket. Szent-Györgyi azt mondta: Mit mondhattam erre, szegény lótenyésztő most biokémiáról társalog a főméltóságú úrral?”
- Marx György -

Az 1940- 1941-es tanévben Szent-Györgyi volt a szegedi tudományegyetem rektora. Székfoglalójában a következőket mondta: “az egyetem egyik legfőbb feladata és kötelessége a kutatás, új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell lennie hatva az igazságok szeretetétől, s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad”.
1940-től reformjai és antifasiszta magatartása miatt sajtótámadások érték. 1942-től egy antifasiszta ellenállási mozgalom vezetője lett. Az 1944. március 19-i német megszálláskor kénytelen volt illegalitásba vonulni. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására, és a Gestapo mindent elkövetett kézre kerítése érdekében, ugyanis a II. világháború végjátékában kémregénybe illő cselekmények szereplőjévé vált. Szent-Györgyi Albertet – kitűnő angol kapcsolataira építve – a Kállay-kormány Isztambulba küldte, a titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése volt.

A háború után, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvosi karának biokémia-professzora volt, és az izomműködés biokémiájának szentelte kutatásait. Az izomban felfedezett egy fehérjét, amelyet aktinnak nevezett el, és kimutatta, hogy egy másik izomfehérjével, a miozinnal társítva ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrása az adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület.

“1945 után a budapesti egyetemen lett az új biokémia tanszék professzora. Ott azzal kezdte az előadását, nem valószínű, hogy a Jóisten megmarad molekuláris szinten, csak azért, hogy az orvosokat megkímélje a kvantumkémia megtanulásától, hanem a Jóisten mesterien használja a kvantummechanika által adott többletlehetőségeket.”
- Marx György -

1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol kezdetben az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, majd a Darthmouth-i Egyetem professzora volt.

Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott.

1970-ben tudósi tekintélyét is latba vetette, amikor az értelmetlen vietnami háború ellen emelte fel szavát, keményen bírálva az amerikai kormányt. A “The Crazy Ape” (Az őrült majom, 1970) című könyvében írta le a tudományról, valamint az ember földi túlélésének kilátásairól szóló, pesszimista hangú kritikai eszmefuttatásait, amely máig is a legjelentősebb háborúellenes írások közé tartozik.

1973-ban egy vállalkozóval, Franklin C. Salisburyvel alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a tudósok újszerű rákkutatási ötleteinek megvalósításához. Szent-Györgyi és Salisbury törekvéseinek mára már egy több, mint 210 millió dollárt igazgató szervezet az eredménye, ami alapkutatásokat és megelőzési oktatásokat finanszíroz.

“Szent-Györgyinek sziporkázó ötletei voltak, a mai napig tudós generációk élhetnének az ő ötleteiből, amiket leírt, publikált, elmondott, előadásain elhangzott. Ötleteit szórta magából, mert nem tudott mást csinálni, nem tudta azokat mind megvalósítani, hát inkább elmondta mindenkinek. Megjelent egy riport vele valamelyik nagy amerikai lapban, ennek a hatására egy alapítványt szerveztek köré, aminek az volt a neve, hogy Nemzeti Rákkutatási Alapítvány. Összegyűlt egy pár millió dollár, ennek kamataiból kezdett tudni dolgozni. És mit csinált? Arra nem volt pénze, hogy komoly kutatókat maga köré gyűjtsön. Létrehoztak egy olyat, hogy “falak nélküli laboratórium”. Ami azt jelentette, hogy a világ különböző pontjain kiemelkedő tudósok bedolgoztak Szent-Györgyi ötleteinek kutatásába, ebbe a területbe, és évente egyszer összejöttek az ő otthonában Woodshole-ban, az Óceánnak a partján, és ott beszélgettek tudományról.”
- Hidvégi Máté -

“És ez egy agyközpont lett. Az ő hatására Woodshole-ban kialakult, hogy idejártak vitatkozni, diszkutálni, eszmét cserélni, és a jövő útjait kipróbálni amerikaiak, és többek között az amerikai magyarok is.”
- Marx György -

“Tudományos eredményt nem föltétlenül a laborasztalnál lehet elérni. El lehet érni a jó légkör biztosításával, el lehet érni az inspiráció adásával is, és ebben úgy tűnik, hogy Szent-Györgyi talán még 90 éves korában is élen járt.”
- Palló Gábor -

A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét.

Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom évesen hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjében temették el.


“Történetemben van némi irónia: mialatt az életet kutattam, az élõ szervezeteket ízeikre szedtem, de eközben kezeim között elsiklott az élet, és végül a molekuláknál meg az atomoknál kötöttem ki, ahol már nyoma sincs az életnek. Most öregkoromban megpróbálom újra összerakni azt, amit korábban rendkívül nagy gonddal szétdaraboltam.”
- Szent-Györgyi Albert -

“Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”
- Szent-Györgyi Albert -

“A tudós az az ember, aki miközben mászkál a világban, ugyanazt látja, mint bárki más; de miközben ugyanazt látja, olyan dolgok jutnak eszébe, mint elõtte soha senkinek.”
- Szent-Györgyi Albert -

“A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.”
- Szent-Györgyi Albert -

“Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
- Szent-Györgyi Albert -

“A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk.”
- Szent-Györgyi Albert -

“Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”
- Szent-Györgyi Albert -

Világhíres feltalálóink: Szent-Györgyi Albert

Magyar Szabadalmi Hivatal: Szent-Györgyi Albert

Magyar Virtuális Enciklopédia: Szent-Györgyi Albert

YuTube: Szent-Györgyi Albert pályakezdése

CITATUM: Szent-Györgyi Albert idézetek

Magyar Elektronikus Könyvtár: Szent-Györgyi Albert

Confessio, Szabó Tibor: Újabb dokumentumok Szent-Györgyi Albert családjáról

Fizikai Szemle: Szent-Györgyi Albert – Falak nélkül…

Szász Judit: Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Szegedi Egyetem: Idézetek Szent-Györgyitől

Wikipedia: Szent-Györgyi Albert

Délmagyar.hu: Újszászi Ilona: Szent-Györgyi Albert kalandos életének titkai

Délmagyar.hu: Újszászi Ilona: Szellemi örökösök a Tisza partján

Délmagyar.hu: Újszászi Ilona: A gének diadala: rossz tanulóból világhíres tudós

Délmagyar.hu: Újszászi Ilona: Pozsonytól vándorolt Cambridge-ig a tudós

Délmagyar.hu: Csongrád megye csodái: Szent-Györgyi Albert és Nobel-díja

Museum.hu: Az isteni szikra II. sorozat – Szentgyörgyi Albert emlékkiállítás

Somogyi Könyvtár: Könyvszemle: Szent-Györgyi Albert: A BÉKE ÉLET- ÉS ERKÖLCSTANA

OSZK: Szent-Györgyi Albert és Amerika

Vissza a Magyarok oldalra
___________________