Wiesel Lázár

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Wiesel Lázár 1928. szeptember 30-án született a Máramarosszigeten

Édesapja Magyarországról származott, a jiddis mellett magyarul is anyanyelvi szinten tudott. Tizenkét éves korában apja héber tanárt fogadott mellé, akinek nyelvtankönyvét kívülről megtanulta, sajátja nem lévén. Középiskoláit szülővárosában magántanulóként kezdte.


A II. világháború idején, amikor Észak-Erdély újra Magyarország része lett, a debreceni, majd a nagyváradi magyar nyelvű zsidó felekezeti gimnáziumba járt. Emellett vallási tanulmányokat is folytatott a máramarosszigeti haszid zsidó közösség zsinagógájában.

1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, és Horthy Miklós kinevezett egy új kormányt, amely szabad kezet kapott zsidó ügyekben. Áprilisban a máramarosszigeti zsidókat is gettóba zárták. A hatóságok cinizmusát fejezi ki, hogy a beköltözés napjául a kovásztalan kenyerek ünnepének utolsó napját jelölték ki, így a vallásos zsidók nem tudtak kenyeret sütni maguknak a költözés során. Elie az Éjszaka című (egyik legismertebb) regényében leírja, hogy azzal a reménnyel áltatták magukat, velük nem történhet meg az, ami a lengyelországi zsidókkal történt. A Wiesel családot a településről indított negyedik deportáló szerelvénnyel, 1944. május 22-én kszállították Auschwitz-Birkenauba.
Megérkezésük után közvetlenül elválasztották egymástól a férfiakat és a nőket, majd ezt követően a munkaképesek és a munkaképtelenek csoportját hozták létre az SS-orvosok és segítőik. Elie úgy tudott együtt maradni apjával, mivel tizenhat évesnek hazudta magát és földművesnek. Anyját és kishúgát még aznap elgázosították. Két nővére végigküszködte az elkövetkező évet, és túlélték a holokausztot. Elie és apja egymásban tartották a lelket, 1945. januárjában együtt meneteltek a halálmenetekben, de Slomo szervezete nem bírta a megterhelést, és meghalt, fia pedig Buchenwaldba került, ahol 1945. április 11-én megérte a felszabadítást.

1948-tól a Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként egy tel-avivi lap párizsi tudósítójaként dolgozott. A Párizsban eltöltött évek alatt kezdett el könyveket írni először héber, majd jiddis, később angol és francia nyelven is.

Francois Mauriac Nobel-díjas író biztatására kezdet megírni a holokauszt eseményeit. Nem csupán a saját emlékeit vetette papírra, de számos túlélővel is beszélt. Így született meg jiddisül A világ akkor csendben maradt című írása, amely kilencszáz oldalon taglalta a történteket. Buenos Airesben jelent meg a kötet. Elie azonban a belső késztetésnek engedve franciául elkészített egy rövidített változatot, amelyben csak a saját és családja sorsát mutatta be.
A mindössze százhuszonhét oldalas mű lett a máig népszerű és keresett Éjszaka. 1960-ban elkészült az angol fordítás is, és a mű diadalútját és sikerét a mára többmilliós példányszám jelzi. A titok egyszerű: Elie őszintén és nagyon emberien írta le saját tragédiáját.

Esszéi, novellái és drámái elsősorban az európai zsidóság kiirtásáról szóltak. Ő használta először – mai értelemben – a holokauszt kifejezést.

1955-ben New Yorkba költözött. Amerikai állampolgárként ma is ott él, irodalmi, publicisztikai tevékenységet folytat, és tanít a Boston Universityn.


1986-ban Nobel-békedíjat kapott a következő indoklással: “az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.” Nem sokkal ezután feleségével megalapították az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiségért, amelynek a mai napig elnöke. Őt tartják a holokauszt történetének egyik legismertebb szakértőjének. 1978 és 1986 között a holokauszt-emlékbizottság elnöke volt.

Napjainkban is fő feladatának tekinti a fajgyűlölet elleni küzdelmet, legutóbb a volt Jugoszlávia területén zajló etnikai tisztogatások ellen emelte fel a hangját. Alapító elnöke a párizsi központú Kultúrák Univerzális Akadémiájának is. Több nemzetközi díj és kitüntetés tulajdonosa, többek között 2001-ben megkapta a francia becsületrend nagykeresztjét. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.

1995-ben, amikor újra felkereste szülőföldjét, Elek Judit forgatókönyvíró-rendező dokumentumfilmet forgatott róla. A “Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete” nemcsak itthon, külföldön is sikert aratott. 2002-ben szülőházában emlékmúzeumot avattak a II. világháború idején Erdélyből elhurcolt 15 ezer zsidó áldozat tiszteletére.


2006 januárjában Az éjszaka című művét Oprah Winfrey beválasztotta könyvklubjába és egy hónap alatt 150 ezer példányt adtak el a könyvből. Ugyanebben az évben együtt látogattak el Auschwitzba, ahol az író felidézte az általa átélt, és könyvében megírt borzalmakat.

Közel negyven könyvet írt, amelyből több magyarul is megjelent, többek között:

La nuit (“Az éjszaka”, 1958) – eredeti nyelve jiddis,
L’Aube (“A hajnal”, 1960),
Le Jour (“A nappal”, 1961),
Les Juifs du silence (“A csend zsidósága”, esszé, 1966),
1 elbeszélés (Kovács Vera, Égtájak, 1968),
Az eskü (1973),
Le Testament d’un poéte juif assassiné (“Egy meggyilkolt zsidó költő végrendelete”, regény 1980),
Minden folyó a tengerbe siet (1995),
4 próza (Nemes L., Nagyv. 1988 5.).

2007-ben egy San Franciscó-i hotelben a lift előtt rátámadt valaki, azt követelve, hogy nevezze hazugságnak azt, amit az Éjszakában leírt. De már előtte is érték támadások olyan személyektől, akik azt akarták bebizonyítani, hogy megtéveszti az embereket. Christopher Hitchens, az amerikai Nemzet című folyóirat szerkesztője például megvádolta őt, hogy elhallgatja a fegyveres összecsapásokat az arab–zsidó konfliktusban. Noam Chomsky egy könyvében azt veti a szemére, hogy ő az, aki az amerikai zsidó közösséget arra biztatja, hogy az USA kormányára nyomást gyakoroljon a zsidó állam támogatása érdekében. Norman Finkelstein, egy volt egyetemi professzor egyszerűen a „holokausztcirkusz állandó bohócának” nevezte.

“A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny.”
- Elie Wiesel -

“A Holokauszt a legjobban dokumentált tragédia a világtörténelemben. Soha eddig nem láttunk még ennyi szemtanút a gyilkosok, az áldozatok és az egyszerű járókelők között.”
- Elie Wiesel -

“Ha Auschwitz nem gyógyította ki a világot az antiszemitizmusból, akkor vajon mi fogja?””
- Elie Wiesel -

Index: 80 éves Elie Wiesel magyar származású Nobel-békedíjas író

5Perc: 80 éves Elie Wiesel magyar származású Nobel-békedíjas író

Wapedia Elie Wiesel

Hetek, Országos közéleti Hetilap: “A világ akkor csendben maradt”, 80 éves a holokauszt krónikása: Elie Wiesel

Transindex: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003: Elie Wiesel

Wikipedia Elie Wiesel

Népszava: Vaskereszt, Nobel-díj

Remény: Marx József: Jancsó Miklós két és több élete

Erdélyi utazás: Máramarossziget

Blog: Ki hazudik? Avagy a Holokauszt-tagadás

Vissza a Magyarok oldalra
___________________