Wigner Jenő

Vissza a Magyarok oldalra
___________________

Wigner Pál Jenő Budapesten született 1902. november 17-én

A Budapesti Fasori Evangelikus Gimnázium tanulója. A gimnáziumot is magántanulóként kezdi, mivel tuberkulózis gyanújával hosszabb időre szanatóriumba kerül. A diagnózis tévesnek bizonyul. A gyermek Jenő a szanatóriumi tartózkodás unalmát matematikai feladatok megoldásával űzi el.
Iskolájára és tanáraira, elsősorban a matematikát tanító Rátz Lászlóra és Mikola Sándorra, fizikatanárára nagy tisztelettel és hálával emlékezik. A diákok szombat délutánonként eljártak a tanárok kávéházi beszélgetéseire. Rátz László adta ki a Középiskolai Matematikai Lapokat, ez a folyóirat – több mint száz év óta – ma is eljut a problémák megoldását kedvelő diákok tízezreihez. Wigner Jenő a Princetoni Egyetemen dolgozószobája falán őrizte Rátz tanár úr képét. Néha idős korában is elővette Rátz László matematikai feladatgyűjteményét, hogy kikapcsolódásként példákat oldjon meg belőle.
Fizikatanára, Mikola Sándor az elektréteknek (tartós elektromos polarizációt mutató szilárd anyagoknak) egyik korai kutatója volt. Kutatási eredményeiért a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választotta. Ő azonban ezután is a gimnáziumban tanított, ami manapság nem mindennapos jelenség. Wigner elmesélte, hogy Mikola tanár úr óra előtt fizikai eszközöket tett ki a padokra. Amikor becsengettek, a diákok bejöttek, és elkezdték próbálgatni, mit lehet tenni, mérni, kísérletezni ezekkel az eszközökkel. Így megtehették önálló felfedezéseiket. Ezenközben Mikola tanár úr a tanterem nyitott ajtajában ült, szivarozott – és figyelt.


A gimnázium befejezése után édesapja kívánságára a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára iratkozik be, ahol egy félévet végez el, majd a berlini Technische Hochschule-n folytatja vegyészmérnöki tanulmányait, laboratóriumi kutatásait pedig a Max-Volmer-Institut für Biophysikalische und Physikalische Chemie-ben végzi.
Vegyészeti tanulmányai ellenére változatlanul a fizika érdekelte; állandó résztvevője volt a Német Fizikai Társaság hetenként megrendezett fizikai kollokviumainak, ahol a korszak legjelentősebb fizikusai jelentek meg és tartottak előadásokat. Itt ismerkedett meg többek között Albert Einsteinnel, de az összejöveteleken rendszeresen részt vett Gábor Dénes és Szilárd Leó is.

Egy ideig Németországban dolgozik vegyészmérnökként, majd a berlini Vilmos Császár Intézetben kutat, majd a göttingeni és a berlini egyetemeken tanít.

1927-1928 között a Göttingai Egyetem tanára (később professzora) lett. Az egyetemen együtt dolgozott Neumann Jánossal is, valamint David Hilbert-el, aki ekkor a matematika legnagyobb élő alakjának számított.

“Szemtanúja voltam, ahogy a kvantummechanika átformálta a fizikát. A kvantummechanika felfedezése szinte teljes meglepetés volt. Csodának láttuk.”
- Wigner Jenő -

1930-ban visszatért Berlinbe a berlini Technische Hochschule-ba, ahol meghívott előadóként dolgozott 1933-ig, mint vendégprofesszor.
Ez időtájt írta meg Csoportelmélet és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára című könyvét. A legenda szerint a csoportelméletet egy esős vasárnap délután tanulta meg iskoláskori barátjától, Neumann Jánostól. Wigner felismerte a csoportelmélet jelentőségét a természet szimmetriáinak leírásában.

1930-ban Wigner megírta Csoportelmélet és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára című könyvét, amit sok nyelven kiadtak, ma is kedvelt egyetemi tankönyv.

Folyamatos ellentámadások érték írásával kapcsolatban, amelyek többek között Einstein, Gruppenpest, Schrödinger-től származtak kételyeiket kifejezve a csoportelmélet értelmével, hatásosságával kapcsolatban.

A Princetoni Egyetemen 1930 októberétől előadóként dolgozott. Budapesttel a fő kapcsolatot Ortvay Rudolf, az elméleti fizika professzora jelentette, aki rendszeresen meghívta Wignert, hogy tartson előadást a kvantummechanikáról. Gyakran leveleztek egymással – magyarul.

1933-ban Hitler átvette a hatalmat Németországban és nem titkolta ambícióját, hogy egész Európa ura legyen. Wigner eldöntötte, hogy végleg az Egyesült Államokban marad, ezzel életének új szakasza kezdődött, figyelme ettől kezdve az új tudományra, az atommagfizikára összpontosult. Az 1930-as években Wigner lett a magfizika előfutára: felismerte a magerők rövid hatótávolságát (1933), a magerők töltésfüggetlen voltát (1937), a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein és az atommagok héjszerkezetéről árulkodó mágikus számokat.

A 30-as évek elejétől rövid megszakítással nyugdíjba vonulásáig a Princentoni Egyetem matematika-fizika professzora.

1939. július 16-án Wigner és Szilárd felkereste Einsteint, és levelet írtak a belga királynőnek, hogy megakadályozzák a Belga-Kongóban levő uránkincs német kézbe kerülését. Végül Szilárd nem vállalta a kézbesítés kockázatát, mivel tartott attól, hogy a levél esetleg a német elhárítás kezébe kerül.
Augusztus 2-án, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő győzte meg ismét Albert Einsteint, hogy írjon Franklin D. Roosevelt elnöknek. A híres levélben Einstein az atombomba haladéktalan kifejlesztését javasolta.

A Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriuma Elméleti Fizika Csoportjának vezetőjeként részt vesz a Manhattan Terv munkálataiban. Wigner és csoportja rendkívüli teljesítményt nyújtott a plutóniumot előállító atomreaktor megtervezésével.

A magkémiának, de az egész atomtechnikának is Wigner volt az igazi megalapítója. Amikor Wignert kérték fel a plutóniumtermelő atommáglya megépítésére, a Du Pont vegyipari céget bízták meg a kivitelezéssel. A Du Pont emberei azt mondták: dr. Wigner, mi vegyészmérnökök vagyunk, meséljen el nekünk mindent a magfizikáról, a többi a mi dolgunk. Erre Wigner azt felelte: tévednek, én vegyészmérnök vagyok. Valóban nagyon komoly szerepe volt a plutóniumgyártás megteremtésében; egyesítette magában a fizikust és a vegyészmérnököt.


Ő volt a világ első atomreaktorának elméleti számítója és tervezője. Wigner tervezte valamint építette az első vízhűtéses atomreaktorokat, majd a reaktorok biztonsága érdekében ő ajánlotta, hogy a neutronok lassítására szintén vizet alkalmazzanak.
Ma ezen az elven működik a világ atomerőműveinek 90%-a.

Egy évet Oak Ridge-ben, a Clinton Vegyiművek kutatási és fejlesztési igazgatójaként atomreaktorok tervezésében és előállításában vett részt. 37 szabadalma kellően bizonyítja aktivitását e téren, ezért Őt tekintik a világ első reaktormérnökének.

Szilárd Leó memorandumot fogalmaz az atombomba azonnali bevetése ellen a Manhattan Tervet megvalósító fizikusok nevében. A memorandumot Wigner Jenő is aláírja, és további aláírásokat gyűjt.

1960-ban Atom A Békéért díjat vehet át.

1963-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kap „az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért, főként az alapvető szimmetriaelvek felfedezése és alkalmazása révén”. December 12-én veszi át a díjat a svéd királytól és tartja meg „Események, természettörvények és invariancia-elvek” című Nobel-előadását.

A 70-es években, mint a nyugdíjas professzor különböző egyetemeken tart előadásokat:
- University of Massachussetts, Amherst, Massachussetts,
- Louisana State University, Baton Rouge, Louisana,
- Ettore Majorana Iskola, Erice, Szicília,
- Technion, Haifa, Izrael,
- Free University of Mexico,
- Rijksuniversiteit Utrecht, Hollandia,
- Institut des Hautes Etudes Scientifiques, Bures-sur-Yvette, French,
- Lawrence Livermore Laboratory, Livermore, California,
- University of Wisconsin, Madison, Wisconsin,
- University of British Columbia, Kelowna, Canada,
- Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapest, Magyarország.

1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein díjat kapott.

1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.

“Egyszerű magyar versek és dalok, amiket még 1910 előtt tanultam, ma is gond nélkül előjönnek gondolataimban. Az Amerikában eltöltött 60 esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai. Az amerikai kultúra sok vonása idegen maradt számomra. Az igazat megvallva az amerikai kultúrát kicsit gyerekesnek találom az európai kultúrához képest. Igaz, hogy Mark Twain amerikai író volt, de hőse, Huckleberry Finn mégiscsak gyerek. És kevés más írójuk van. A beszélgetést sem veszik olyan komolyan, mint Európában. Mióta elhagytam Magyarországot, sehol nem tapasztaltam a tréfák olyan szeretetét, mint otthon. A viccek egyetemlegesek, de egy ország sem kedveli azokat annyira, mint Magyarország. Budapesten sok kávéház van. Ezeken a helyeken feltételezik a vendégekről, hogy hosszan időzzenek kávé mellett, intelligensen beszélgessenek tudományról, művészetről, irodalomról. Magyarországon sok szó esik kultúráról. Talán a magyar költészet a legfinomabb Európában.”
- Wigner Jenő -


1987-ben megkapta az ELTE tiszteletbeli doktori címét, és a Parlamentben átvette Magyar Köztársaság Zászlórendjét. A fogadáson megkérte a cigánybandát, játsszák el kedvenc nótáját: Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs. Még csárdást is táncolt a zenére. Szép emlékeket őrzött a magyar iskoláról, minden hazalátogatásakor szívesen elment magyar gimnáziumba is. 75. születésnapjának előestéjén magyar gimnazistákkal beszélgetett. Amikor az emberiség jövőjéről, a földön-kívüli intelligenciával történő kapcsolatteremtés lehetőségéről kérdezték, ezt felelte:

“Mélyen zavar engem, hogy még nem kaptunk üzenetet idegen civilizációktól. Valószínű, hogy vannak lakható bolygók, azon népek vagy más hasonló teremtmények élnek. Az is valószínű, hogy némelyik korábban indult civilizáció már több tudásra tett szert, mint mi. Ezért meglep, hogy még nem léptek velünk kapcsolatba. Nem közvetlen látogatásra gondolok, hiszen óriásiak a távolságok, hanem távközlésre. Meg vagyok lepve, ha csak egyetlen Föld van és egyetlen faj, amelyik kíváncsi. A probléma két megoldására tudok gondolni. Egyik lehetőség, hogy a múltban ők is kifejlesztették a civilizációt, tudományt, technikát, de fegyverkezési versenybe kezdtek, majd megsemmisítették önmagukat és egész bolygójukat. Ha ez törvényszerű jelenség egy civilizáció fejlődésében, megmagyarázhatja a csendet. Egy másik lehetőség, hogy kifejlesztették a tudományt, ami fölemelte életszínvonalukat. De a luxus lustává tette őket, abbahagyták a könyvek olvasását, csak a televíziót bámulják. Lehet, hogy a fizika túlságosan komplikálttá vált számukra, unalmasnak ítélték, elvesztették kíváncsiságukat, abbahagyták a tudományt. Talán ezért nem érdeklődnek a velünk létesítendő kapcsolat iránt olyan népek, amelyek már 50-100 esztendővel ‘előttünk’ járnak. Mégis remélem, hogy a történet végére vonatkozó félelmem tévedés.”

Wigner Jenő professzor 1995. újév napján halt meg. A New York Times gyászjelentése ezt írta: Wigner azoknak a Budapesten született és a jövőbe hatékonyan látó fizikusoknak egyike volt, akik Nyugatra jöttek, és alakították a modern világot.

Czeizel Endre: “Wigner Jenőt kortársai ‘nyugodt géniuszként’ jellemezték (Wagner, 1981, 1998). A fennmaradt történetek és visszaemlékezések szerint személyiségére valóban a szerénység, a nyugodtság, az empátia: az embertársai iránti kivételes megértés és a mindenek feletti humanizmus mondható karakterisztikusnak. Szerénységére két visszaemlékezés utal: Neumann János hasonlata szerint Szilárd Leóról elmondható, hogy hiába lépett be valaki után a forgóajtóba, biztosan az illető előtt fog kilépni belőle. Ezzel szemben, ha Wignert udvariasan előre engednék a forgóajtónál, akkor is utolsóként hagyná el azt. A humort kedvelő Teller Ede (1995) találhatta ki (mivel ő írta le) a jellemző anekdotát: Wignerrel várandós édesanyjánál kiderült, hogy ikrei lesznek. Szülészorvosa igencsak elcsodálkozott, amikor a magzat(ok) hangjainak vizsgálatakor azt hallotta, egyikük halkan azt mondogatta: Csak utánad. Így érthető meg Teller Ede szellemes, de találó jellemzése: “Wigner Jenő, aki a legtöbbet tette a magelmélet és nukleáris reaktoraink fejlesztéséért, annyira udvarias, hogy megteremtette a magyar udvariasság legendáját.” Így nevét gyakorta emlegették: “Eugene-Pardonne-Wigner”-ként. ”

Telegdi Bálint: “Wigner gépkocsiját vezette Princetonban, amikor a mellékutcából hirtelen teljesen szabálytalanul egy másik kocsi vágott elébe – alig tudta kivédeni a balesetet. Ekkor felkiáltott: – Menj a pokolba – majd hozzátette -, kérlek szépen!”

“Mint a többi gyerek, én is saját beleegyezésem nélkül jöttem a világra.” Gondolatának folytatása azonban ellentétes véleményt sugall: “Milyen kár, hogy nem emlékszünk a napra, amikor megszülettünk. Milyen szép emlék volna! De amint tudatosult bennem, hogy élek, boldoggá és kíváncsivá tett a körülöttem lévő világ. Magamban köszönetet mondtam szüleimnek, hogy életet adtak nekem.”
- Wigner Jenő -

Wigner Jenő, akit a világ legszerényebb emberének is aposztrofáltak, sokáig húzódozott attól, hogy emlékeit papírra vesse. Végül 1988 júniusában meggondolta magát, és Andrew Szanton, a Smithsonian Institute és az Amerikai Történeti Múzeum munkatársa segítségével létrejött egy igen érdekes memoárkötet (The Recollections of Eugene P. Wigner as told to Andrew Szanton, Plenum Press, New York and London, 1992, ISBN 0-306-44326-0). Bár a fizikát tanulmányozó szinte mindenütt találkozik Wigner nevével, magáról az emberről viszonylag keveset lehet tudni. Andrew Szanton kötete segít abban, hogy közel kerüljünk ehhez a valóban végtelenül kedves, szerény és szelíd emberhez, aki egyike volt századunk kiemelkedő fizikusainak. Az csupán pont az i betűn, hogy a visszaemlékezések feljegyzője – akit tulajdonképpen Szántó Andrásnak is nevezhetnénk – részben magyar származású, bár ő már sokadik generáció és nem beszél magyarul.

Marx György: Wigner Jenő, a 20. század Euklidese

Világhíres feltalálóink: Wigner Jenő 1902-1995

Világhíres feltalálóink: Wigner Jenő 1902-1995, csoportelmélet

Czeizel Endre: Wigner Jenő családfa-elemzése

Hargittai István: Wigner Jenőtől tanultam szimmetriát

Füstöss László: Wigner Jenő

OMIKK: Wigner Jenő (1902-1995) életrajzi vázlata

Wikipedia: Wigner Jenő

Atomerőmű, PAKS: Wigner Jenő

Természetvilága: Fizikáról és kémiáról, Wigner Jenő centenáriuma ürügyén, Beszélgetés Tisza Lászlóval

Radnai Gyula: Wigner Jenő iskolás évei

Bencze Gyula: A világ legszerényebb embere

Vissza a Magyarok oldalra
___________________