Növénytársítások

Melyiket melyikkel és melyikkel ne?

- A sárgarépa és a póréhagyma (de mindenféle hagyma) az egyik legjobb páros, mert kölcsönösen elűzik egymás kártevőit.

- Kukorica közé érdemes uborkát vagy tököt vetnünk, mert a magasabbra nõvõ kukorica megfelelõ mikroklímát teremtve védi az alacsony, szélérzékeny növényeket.

- Jó szomszédok a fejessaláta és a borsó, a paradicsom és fokhagyma, az uborka és karalábé.

növénytársítások- Uborka mellé kerülhet bab, kapor, saláta, hagymafélék, káposzta.

- A bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad, bőven terem és nem lepi meg korán a lisztharmat. A paprika hálás, ha bazsalikom tövek illatoznak körülötte.

- Talajtakarónak vessünk minden sorközbe parajt (spenót), ami gyorsan csírázik, hamar beborítja a talajt és védi a többi veteményt számos kártevő ellen.

- A káposztafélék bolhakártevői írtóznak az általunk kedvelt saláta közelségétől,  a földieper kártevői iszonyodnak a fokhagymától.

- A feketeribiszke lombvesztése ellen a csalánleves öntözéssel védekezhetünk. Először rügyfakadás idején, majd letermés után.

- Az erős illatú levendulával például valóságos védőszegélyt készíthetünk számos kártevő ellen.

- A körömvirágot a paradicsom közé érdemes elültetni: elűzi a levéltetveket, de a fonálférgektől veszélyeztetett szamóca közé ültetve is jó szolgálatot tesz.

- A kaprot a sárgarépa közé vetve védelmet adunk a gyengén kelő répának, aromája miatt pedig távol tartjuk a kártevőket.

- A csalánlével a gyümölcsfákon a fagy okozta károkat is bekenhetjük. A massza kitűnő faápoló anyag.

- Ha a burgonyát árnyékos, hűs területre vetjük, kevés csíkos bogarat találunk rajta. Ez azért van, mert a burgonyabogár nem szereti ezt a klímát, és a petéit sem szereti ilyen helyre rakni, illetve a peték sem fejlődnek ki, ilyen körülmények között. A burgonya köré ültethetünk spenótot, karalábét, tormát. Krumplibogár ellen véd a torma.

- A biokertész csak riasztja a vakondot. Egészséges talajéletet tart fenn, a komposztba sok gyógynövényt kever, (bodza, nagy sárfű, citrom fű, kamilla, csalán, menta, stb). Ha van víz bőven, a járatba enged riasztásként. A sűrű talajlazítás, (ásóvilla) és kapálás is zavarja a vakondok nyugalmát.

- A káposzta közé ültethetünk egy-két sor büdöskét, ezzel be tudjuk csapni a káposztalepkét, a virágra fog szállni, nem a káposztalevélre.

- A körömvirágsorokat használhatjuk akár úgy is mint a táblák választóvonalát. Kiváló talajjavító, mindamellett remek gyógynövény.

- Cickafarkot ültetve növeljük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Ezen kívül mutatós virágaival hasznos rovarok tömkelegét vonzza a virágoskertbe.

- A kerti zsázsát legcélszerűbb a gyümölcsfák tányérjába vetni, hamar betakarja a talajt, véd a kiszáradás ellen, illata riasztja a tetveket és hamar szedhető saláta növény.

- Ha a bab és a borsó letermett, a szárát ne húzzuk ki, hanem a föld fölött vágjuk el. Így a nitrogén gyűjtő gyökérzet a talajban marad. Vethetünk más növényt is zöldtrágyának. Lényeg, hogy gyorsan nőjön, és nagy legyen a zöldtömege: mustár, facélia, pohánka, borsó, …

- A borsó remekül érzi magát a nyári retek, sárgarépa. kapor, káposztafélék társaságában.

- A bokorbab kedveli, a saláta, retek, paradicsom, zeller, káposzta, uborka társaságát.

- A mélyen gyökeresedő sárgarépa jól fejlődik a sekélyen gyökeresedő vöröshagymával és a föld felett is jól összeillik a vöröshagyma karcsú, magas szára és a sárgarépa alacsonyabb, bokros levele.

- A büdöske (Tagetes) vonzza a lebegőlegyeket, amelyek a tetveket pusztítják.

- Ha sarkantyúkát ültetünk a káposztaágyás köré, az mágnesként magához vonzza a káposztalevélen falatozó hernyókat.

- Levéltetvek ellen ültessünk körömvirágot, büdöskét, mákot, sarkantyúkát, esetleg háromszínű szulákot.

- A gilisztaűző varádics erős szagát utálják a hangyák.

- A vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma (snidling) a szürkepenésztől védi a környezetét.

- A fehér üröm elriasztja a gilisztákat, ezért komposzt mellé ne ültessük, viszont a ribiszkeféléknek, sőt különösen a fekete ribizlinek nagyon jó szomszédja lehet, mert ez nyújtja az eddig egyetlen ismert biológiai védekezést a ribiszkerozsda ellen.

- Ha kaprot vetünk, azzal olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek a levéltetveket fogyasztják.

- A zsálya, izsóp és a kakukkfű elriasztják a káposztalepkét.

- Vessünk körömvirágot a paradicsompalánták közé. A körömvirágból áradó erős illat távol tartja a levéltetveket.

- A sarkantyúka a fák köré vetve betakarja a fa tövét és a levéltetveket magához csalogatja a gyümölcsfáról.

- A csigáknak sörcsapdát is állíthatunk: egy edénybe sört öntünk, de hogy a kisebb bogarak ki tudjanak jönni, egy dörzspapírral bevont botot tegyünk az edénybe, ám ezen az érdes felületen a csigák nem tudnak kimászni.

- A levéltetveket oltalmazó hangyák feljutását a fára úgy akadályozhatjuk meg, ha a fa alját bekenjük fokhagymával.

- A haszonnövényeken túl javasolt virágok ültetése is, akár zöldségek közé is, mivel ezek illata elnyomja a zöldségek szagát, így nehezebben találják meg a kártevők.

- A fülbemászók nagy levéltetűpusztítók. A faforgáccsal lazán megtöltött, szájával lefelé fordított virágcserépben készítsünk számukra búvóhelyet. A cserép száját hálóval kössük le, majd több ilyen fészket függesszünk fel a gyümölcsfára. Az így elhelyezett cserepekben a forgács nem ázik át, nappal rejtőzködnek benne, éjjel levéltetveket esznek.

- Amennyiben bármely gyógy- vagy fűszernövény túl nagyra nőne, bátran vágjuk vissza és használjuk a zöldjét talajtakarásra, a mulcs jó komposzt lesz.

- Hasznos növénytársítás lehet, amikor a következõ évre gondolva egy adott földterületre nitrogén szolgáltató pillangósokat ültetünk.

- A fokhagyma és a vöröshagyma egyaránt gazdag kéntartlamú illóolajokban. A belőlük készített trágyalé használható a gombák elleni megelőző küzdelemben.

- A gyümölcsfák közelébe ültethetünk fokhagymát, mert illóolajaival védelmet ad nekik.

- Az őszibarackfa tányérjába ültetett torma megvédi a fát a levélfodrosodástól.

- Nem ajánlatos egymás mellé ültetni a hagyma-, bab- és borsóféléket.

- A paradicsom társaságában nem fejlõdik megfelelõen az uborka, a borsó és a burgonya. Ezenkívül a burgonya nem kedveli még a borsó, a káposztafélék és zeller társaságát.

- A diófa alatt csak a kora tavaszi hagymások tudnak megmaradni. A legtöbb kétszikű fajra csírázásgátló hatással vannak a vegetációs idõszak kezdetekor a diófa fiatal levelei.

- A közönséges vadgesztenyefa leveleiből olyan méreganyagok oldódnak ki, hogy a fa alatt minden növény rövid idõn belül elpusztul.

- A forrázott tealevél a rózsa legjobb trágyája.

- A biokertészethez feltétlenül hozzátartozik a komposztdomb. A tojáshéjat ne dobjuk el, összetörve szórjuk a komposzt tetejére.

 

Jó szomszédok

bazsalikom –  karfiol, paradicsom,
brokkoli – kapor, paradicsom, retek, saláta, uborka, bab, burgonya,
burgonya – zöldborsó,
fejessaláta – borsó, burgonya, hagyma, kapor, karalábé,
bab – karalábé,
borsó – bab, paprika, paradicsom, saláta, sárgarépa, kukorica, retek, spenót, padlizsán, uborka,
burgonya – bab, brokkoli, karfiol, saláta, tök, csalán, torma, petúnia,
cékla – bokorbab, káposzta, hagyma, saláta, zsálya,
karfiol – fejessaláta, bokorbab, bazsalikom, kapor,
petrezselyem – káposzta, hagyma,
paprika – bazsalikom, bab, sárgarépa, hagyma,
paradicsom – fokhagyma, bab, petrezselyem,  sárgarépa, zeller, saláta, borsó, karalábé, káposzta, spárga,
ribiszke – fehérüröm, metélõhagyma (ribiszkerozsda ellen),
sárgarépa – hagyma, bab, borsó, fejes saláta, paprika, paradicsom, retek,
szõlõ – izsóp (termékenység fokozó),
szamóca – fokhagyma (gombabetegségek és a ribiszkerozsda ellen),
uborka – karalábébab, borsó, cékla, bazsalikom, brokkoli, fokhagyma, hagyma, kapor, káposzta, karfiol, kukorica, napraforgó, paradicsom, kamilla, saláta, sárgarépa, retek, kamilla,

gyümölcsfák és a körömvirág (levéltetû, fonálféreg riasztó), a metélõ- és fokhagyma (rovarokat távol tartja új telepítésnél), a kerti zsálya, sarkantyúka, fodorment (levéltetû riasztó) és a fehér üröm (gyümölcsmoly riasztó),

almafa – metélõhagyma (varasodást gátló)

Rossz szomszédok
brokkoli – saláta, kerti ruta, szőlő
cékla – futóbab,
petrezselyem – fejessaláta, paradicsom,
sárgarépa – spenót, kapor,
hagyma – káposzta, borsó, bab, burgonya,
fokhagyma – borsó, bab,
karalábé – paprika, paradicsom,
burgonya – hagyma, napraforgó, tök, paradicsom,
paradicsom – karalábé, kömény, vöröskáposzta, sárgarépa, petrezselyem,
retek – izsóp, uborka,
uborka – burgonya, retek,
kajszi – burgonya, paradicsom,
édeskömény – koriander (gátolja a virágzást),
paprika – karalábé


Irodalom és további érdekes oldalak ebben a témában

- Gazlap: Allelopátia  - kedvezõ és kedvezõtlen növényi társulások egymásra gyakorolt kémiai hatása

- Kolibri kertészet: Jó szomszédok – rossz szomszédok

Növénytársítások alkalmazása a kiskertekben

- Szépzöld:  Növénytársítások a zöldségeskertben

- Haszon Magazin: Önvédő növénytársítások

12 hónap a kertben – kertészeti tanácsok, ötletek

- Organikus kert:  Jó társaságban jó a termés

- Biotippek:  Környezetbarát kertészkedés

- Szépzöld: Egy kis biokertészet