Technikai alapok

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek

Operációs rendszernek nevezzük azt az alapprogramot, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak. A legfontosabb, illetve legjobban elterjedt operációs rendszerek:  Apple Macintosh, IBM, Linux, Microsoft Windows, Unix …

Operációs rendszer
„Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.”

Operációs rendszer
Az operációs rendszer alapvető programok összessége, amelyek a számítógép működéséhez szükségesek. Az operációs rendszer magja a kernel (rendszermag). A kernel a számítógép sarkalatos programja, amely az alapfeladatokat végzi, és más programokat indít. Léteznek nyílt forrású szabadon elérhető operációs rendszerek, mint például a Linux, a BSD-k, Syllable, de vannak zárt forrású operációs rendszerek is, mint például a Solaris, AIX, IRIX, Mac OS X, Microsoft Windows, NeXT, Novell NetWare, QNX, stb. (Léteznek továbbá a fő sodrástól eltérő alternatív operációs rendszerek is.)

Operációs rendszerek listája
1 Korai és történelmileg fontos rendszerek
2 Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek
3 Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek
4 Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek
5 Acorn
6 Amiga
7 Atari ST
8 Apple/Macintosh
9 Canonical Ltd
10 Be Incorporated
11 Digital/Compaq/HP
12 IBM
13 Microsoft

Számítógépek operációs rendszereinek felhasználói interfészeiről
A legalapvetőbb rendszerprogram az operációs rendszer. Az operációs rendszer két feladatot lát el: a számítógép erőforrásait kezeli és biztosítja azt az alapot, amelyen a felhasználói programok működhetnek.
A modern számítógépek processzorokból, memóriákból, órákból, lemezekből,  egerekből, nyomtatókból és más Bemeneti/Kimeneti eszközökből állnak és több felhasználót is kiszolgálhatnak egyidőben.
Az operációs rendszer egyik feladata az, hogy a különböző processzorokért, a memóriáért és a B/K eszközökért versenyző programok számára szabályos és felügyelt módon biztosítsa ezeket, és több felhasználó esetén nyilvántartsa és teljesítse az erőforráskéréseket,mérje és egyeztesse az eszközök használatát.
Az operációs rendszer másik,számunkra most elsőrendű feladata az, hogy a felhasználónak egy olyan egyenértékű kiterjesztett gépet vagy virtuális gépet nyújtson, amelyiket egyszerűbb programozni, mint a mögöttes hardvert.

Szoftverek

Szoftver
A szoftvert az különbözteti meg a fogalmilag vele szembeállított, és azt kiegészítő hardvertől (hardware), hogy egy programvezérelt berendezésnek a hardver az egyedi, fizikai részét, míg a szoftver az általános, szellemi részét jelenti. Szoftver (software) alatt a legszűkebb értelemben elektronikus adatfeldolgozó berendezések memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értjük.

szoftver.lap.hu
Böngészők / Browserek,  E book olvasók,  Antispyware ,  Tűzfalak és társaik,  Linux,  Utilities / Tuning,  VPN/Távmunka,  Tömörítők,  Ajánlott társlapok ,  Torrent,  Download Managers,  FTP kliensek ,  Filekezelők,  Kommunikációs programok,  Weblap szerkesztők,  Letöltés, Hírek(2),  Operációs Rendszerek,  CAD,  Java programok ,  Vírusirtó,  Facebook oldalak,  Audio-Video,  CD/DVD-RW,  Email kliensek,  Grafika,  Letöltés, Hírek(1),  Képnézegetők,  Utilities – DVD/CD virtualis meghajt…,  Oktatás

A hardver és a szoftver
A hardver részének lehet tekinteni az elõzõ fejezetekben felsorolt központi egységeket és perifériákat, valamint azokat az adathordozó eszközöket (mágnesszalag, mágneslemez, optikai lemez stb.), amelyek valamilyen fizikai úton képesek az információ kettes számrendszerbeli tárolására.
A hardver tehát csupán az a mûszaki eszközegyüttes, amelyre szükségünk van a számítógép használata során. Ezt az eszközt megfelelõen irányítva mûködtetni kell ahhoz, hogy az általunk kívánt feladatot végrehajtsa. Erre az irányításra szolgálnak azok az utasítássorozatok, amelyek meghatározzák a számítógép által végrehajtandó mûveleteket. Ezeket az utasítássorozatokat nevezzük programoknak.A programok persze többféle funkciót is elláthatnak, ez alapján lentebb majd csoportosítjuk is azokat. Feladatuktól függetlenül azonban mind egy névvel illethetõ a hardver mintájára: szoftver.A hardver magában tehát nem más, mint ,,ócskavas”. Ahhoz, hogy hasznos eszközzé váljon, szükség van a szoftverre, amely azt mûködteti.Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy maga a számítógép (hardver) egy rendkívül buta gép, amely mindössze néhány kettes számrendszerben alapmûveletnek számító tevékenységet képes elvégezni (összeadni, szorozni stb.). Azonban könnyen meg lehet tanítani ezen alapmûveletekre épülõ, rendkívül bonyolult tevékenységre. Ennek a tevékenységnek a leírása tulajdonképpen a szoftver.

Digitalizálás

Digitális jelfeldolgozásnak (Digital Signal Processing, DSP) vagy digitalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor számítógépek által közvetlenül nem kezelhető formában létező dolgokat valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk.

A szkenner (lapolvasó)

  • Síkágyas szkenner, ez a legelterjedtebb, technológiája a fénymásolóéhoz hasonló, kis teljesítményű eszköz, A/3, A/4 méretű iratok, könyvészeti anyagok szkennelésére használható. Egy középáras termékkel 600×1200 dpi felbontás érhető el, drágább kivitellel ennél több is. Elsősorban irodai, otthoni használatra készül. Levéltári szempontú hasznosításakor ügyelni kell a kibocsátott fény erősségének mértékére is. Síkágyas szkennerekhez gyártott opciók segítségével filmnegatívok, 35 mm-es diák és írásvetítő fóliák is szkennelhetőek. Hátránya viszonylagos lassúsága, ezért nagyobb mennyiségek digitalizálására nem alkalmas.
  • Lapáthúzós szkenner vagy ipari szkenner, amely nagymennyiségű iratanyag digitalizálása esetén használatos. A szkennelés úgy történik, hogy a rögzített fej előtt a szkenner áthúzza a lapot és ekkor történik a leolvasás. Állományvédelmi szempontból alkalmazása kockázatosabb, hisz előfordulhat, hogy a szkenner begyűri a dokumentumot. Jó minőségű, famentes papíralapú adathordozók esetén mégis kellő biztonsággal használható, de a szkennelés előkészítésénél ügyelni kell a szakadt, sérült adathordozók kiemelésére.

A digitális fényképezőgép egy olyan fényképezőgép, amely – a korábbi filmelőhívásos technológiával szemben – az optikai lencserendszer mögött található elektronikus érzékelővel (CCD, CMOS) a fényjeleket elektronikus jelekké alakítja. Az elektronikus jeleket ezután processzor(ok) segítségével feldolgozzák, és digitális formában memóriában tárolják.

Digitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozásnak (angolul Digital Signal Processing, DSP) vagy digitalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy fizikai mennyiséget valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk.A digitalizálás szó a digitális szóból ered, „átalakítás digitális formátumúra” jelentéssel. A fizikai dolgokat (melyek „analóg”, számítógépek által közvetlenül nem kezelhető formában léteznek) valamilyen módon jellemezni kell digitális formában ahhoz, hogy azokkal a számítógépek dolgozni tudjanak.

Digitalizálás a gyakorlatban
A digitalizálásra kijelölt állományokat a folyamat előtt célszerű végleges levéltári rendbe hozni, bár jó feldolgozó szoftver segítségével akár rendezetlen állományban is biztosítható a visszakereshetőség. Az semmiképpen nem ajánlható eljárás, hogy fájlként digitalizáljunk dokumentumokat, majd csupán az átnevezett fájlnevek után tájékozódjunk. Egy négyszáz oldalas irat vagy könyv szkennelés után négyszáz önálló fájlt alkot, amelyek összefűzéséhez már szoftver szükséges. A készítendő adatbázis (elektronikus segédlet) sokféle lehet, a legjobb megoldás egy professzionális archiváló szoftver alkalmazásával érhető el. Alkalmas szoftver a felhasználó terület szűkkörűsége miatt viszonylag csekély számban található, az üzleti életben a workflow megoldások az uralkodóak. Saját fejlesztésben gondolkodni költségkihatása miatt aligha célszerű. A piaci szereplők részéről mégis van érdeklődés, hisz ha sikerülne egy levéltári archiváló (digitalizáló) szoftver kialakítása, akkor az elektronikus iratokat későbbiekben átadó szervek rákényszerülnének bizonyos formátumok, programok használatára, ami a fejlesztőnek már széles piacot jelenthetne.

Digitalizálás
A digitalizálás során vannak könnyebben és nehezebben számszerűsíthető paraméterek. Előbbihez tartozik a felbontás, a színmélység vagy a fájlformátum. Ezeket az értékeket rögzítve egyenletes minőség érhető el az adott gyűjteményen belül. Ezeknél nehezebben meghatározható adat például a digitalizált képek színhűsége (illetve színvilága), vagy a megfelelő kontrasztarány: ezek könnyebben változnak a digitalizálást végző személy megítélésének függvényében.

digitalizalas.lap.hu
A digitalizálásról,  Magyar kulturális projektek,  EU projektek,  Nagy digitális gyűjtemények (magy…,  Szervezetek, intézmények,  Hardver, szoftver,  Szolgáltatások,  Külföldi kulturális projektek,  Módszerek, technológiák,  Formátumok, szabványok,  Folyóiratok, levelezőlisták, fórumok,  Videodigitalizálás,  Dia digitalizálás,  Könyv digitalizálás,  Dokumentum digitalizálás,  Térkép digitalizálás

Fényképezőgép
A fényképezőgép optikai lencsékből és fény-védett részből álló szerkezet. A lencsék egy zárszerkezeten keresztül képet vetítenek egy rögzítő felületre (analóg filmre vagy digitális CCD-re). Angol hatásra gyakran – latin eredetű szóval – kamerának is nevezik. Az analóg fényképezőgépek csak állóképek rögzítésére alkalmasak, de a digitális fényképezőgépek akár mozgóképet is tudnak rögzíteni, azaz videokameraként is funkcionálnak.

A digitális fényképezés technika alapjai
Egy fotó feladata, az általa megfogalmazni kívánt kép, az esetleges céljainak elérése sok technikai paramétertől függ. A technika önmagában kevés egy jó fotóhoz, de a digitális fényképezés több a precizitást igényel, mint az analóg fotográfia.
Nézzük, mik azok az alapvető fogalmak, amikkel tisztában kell lenni, ha a gépünket már ismerjük, de még mindig nem érjük el a kívánt eredményt …

A fotográfia története
A fényképezőgép őse, a camera obscura képalkotását már az arabok is feljegyezték. Használata a 17. század óta széles körben elterjedt a művészek között. Az ezüstsók fényérzékenységét pedig a 18. század elején fedezte fel Heinrich Schulze német vegyész …

Fájlformátumok

A grafikai fájlformátumok közötti különbséget teszünk abban a tekintetben, hogy képpontokként (JPEG, GIF, PNG, PSD, TIFF, BMP, …), vagy vektorokként (EPS, PDF, AI, WMF, CDR, DXG, …) jelenítik meg a képadatokat, és milyen tömörítési eljárásokat alkalmaznak. A pixelgrafikus programok képpontonként tárolják a képinformációkat, a vektorgrafikus fájlformátumok ezzel szemben vektorosan, matematikai alapon írják le a programmal készített képet.

Fájlformátum
A fájlformátum azon eljárásnak meghatározása, hogy egy számítógépes adat (kép, program, hang, adatbázis stb.) miképpen tárolható fizikai adathordozón, illetve hogyan jeleníthető meg egységes módon.

Photoshop fájlformátumok
Fájlformátumok és tömörítés – ismertető
Kompatibilitás maximalizálása fájlok mentésekor
Photoshop formátum (PSD)
Photoshop 2.0 formátum
Photoshop DCS 1.0 és Photoshop DCS 2.0 formátum
Photoshop EPS formátum
Photoshop kiinduló adatok formátum
Digital Negative (DNG) formátum
BMP formátum
Cineon formátum
DICOM formátum
GIF
IFF
JPEG formátum
Nagy dokumentumformátum
OpenEXR formátum
PCX
PDF
PICT fájl
PICT erőforrás
Pixar formátum
PNG formátum
Portable Bit Map formátum
Radiance formátum
Scitex CT
Targa
TIFF
WBMP formátum

Logo Design fájlformátumok
Elmagyarázzuk, mi az a TIFF, a JPG, a PSD, mely fájlok vektorosak, mit jelent a CMYK és az RGB színkeverés …

Képfeldolgozás
1. Fény, Színek, Színrendszerek
2. Grafikus formátumok, a megjelenítés technikai háttere
3. Grafikus fájlformátumok
4. GIMP
5. Inkscape
6. A szkenner
7. A szkennelés folyamata
8. gThumb

FTP – file transfer protocol
FTP
A File Transfer Protocol, vagy rövid nevén FTP TCP/IP hálózatokon – mint amilyen az internet is – történő állományátvitelre szolgáló szabvány.Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Erre alkalmas az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A világon nagy mennyiségű információforrás áll rendelkezésre, melyek letöltése ilyen módon megvalósítható.

Fájlok feltöltése FTP-vel
Az FTP (File Transfer Protocol, avagy Állományt Továbbító Protokol) file-ok interneten (hálózatba kapcsolt számítógépek között) történő mozgatására létrehozott protokol. Segítségével nagyobb méretű file-ok (képek, adatbázisok, egyéb dokumentumok) is, amelyek e-mail-ben történö küldése – a nagy méret miatt – már nem lehetséges (vagy nem célszerű), egyszerűen továbbíthatók az interneten. Az FTP-n keresztül érkező információt a fogadó számítógép nem próbálja értelmezni, hanem bitről-bitre, állományként a lemezre írja.